JOBBÁGY KATALIN, ABONYI ORSOLYA
Iskola az emberért

Dánia Nyugat-Európa szíve és a tolerancia egyik mintája. Iskolarendszerében is például szolgálhat sok olyan kezdő és haladó demokráciának, ahol az oktatás finanszírozása és annak törvényi szabályozása most van kialakulóban. A dán oktatási rendszer ugyan nem eurokonform, de egy igen régóta működő és kipróbált társadalom jól működő szférájának számít.

A dán oktatást mindenek előtt az eredményesség és a gyakorlatiasság jellemzi. A végzős és a gyakorló diákok pontosan tudják, hogy kérdéseikkel, igényeikkel, ügyes-bajos dolgaikkal hova és miként fordulhatnak. Az iskola gondoskodik róla, hogy a diák a hétköznapi életben kiismerje magát és ne vesszen el a bürokrácia útvesztőiben.
A diákok személyiségének tisztelete fontos jellemvonása az iskolarendszernek. Az oktatásra vonatkozó törvény kimondja, hogy a tanulmányoknak - melyek a felnövő nemzedék minél tartalmasabb képzését hivatottak szolgálni - a gondolkodásmód szabadságán és a demokrácián kell alapulniuk. Ez már csak természetes - gondolhatnánk -, de ami különlegessé teszi a dolgot, az az, hogy a gyakorlatban is működik… Dániában még iskolába járni sem kötelező. A gyerekeknek természetesen kell oktatásban részesülniük, a tankötelezettség pedig kilenc év, aminek eltöltéséhez háromféle lehetőség áll rendelkezésükre: a „folkeskole”, azaz népiskola, magániskolák, illetve a diákok lehetnek magántanulók is. A tanulást általában annak az évnek augusztusában kell elkezdeni, amelyben a gyerek betölti a hetedik életévét, ha azonban fejlődése megkívánja, egy évig még kitolhatja a játszás időszakát.
A gyerekek 91 százaléka a legáltalánosabb formát, a folkeskolét veszi igénybe: egy év fakultatív előkészítő után kilenc év általános iskolai oktatás jön. Ezután aki akar, egy tizedik évet is elvégezhet. Tizenegy évesen a diákoknak már rendelkezniük kell angol nyelvvizsgával is, ezért lehetséges az, hogy az angol nyelvvel olyan könnyű boldogulni Dánia-szerte. A folkeskoléban egyébiránt a gyerekeknek nem feltétlenül kell számot adniuk tudásukról, csak az utolsó két évben vannak felmérők és vizsgák. A hetedik osztály elvégzését követően a diákok iskolakötelezettségüknek úgynevezett utóiskolákban, háztartási iskolában és bentlakásos ifjúsági iskolákban tehetnek eleget. Az általános iskola befejezése után hároméves gimnáziumban vagy kétéves, koncentráltabb tananyagú előkészítő középiskolában folytathatják tanulmányaikat, ahonnan megnyílik az út a különböző felsőoktatási, illetve szakképesítést adó intézményekbe.
A folkeskole növendékei különböző ideológiai és vallási háttérből jönnek, amit az iskola maximálisan tiszteletben tart. Néhány szülő - különféle okok miatt - gyermekét mégis magániskolákban taníttatja. Az országban több mint 400, különböző ideológiára és életfelfogásra épülő magániskola működik. Mindössze két feltételnek kell eleget tenniük: rendelkezniük kell a működéshez szükséges alaptőkével, és tananyaguknak egyeznie kell az állami iskolák tananyagával, egyfajta dán NAT-tal. Ebben az esetben az állam a taníttatási költségek 85 százalékát is állhatja - ez iskolánként, illetve megyénként változik, a többi költséget a szülők fedezik. A messze lakó diákok közlekedési támogatást is kapnak, éppúgy, mint az állami iskolákba járók. Dániában sok diák dolgozik a tanulás mellett, de csaknem mindenki igényt tart az állami képzési támogatásra, az SV-re. A 18 éven felüliek számára igényelhető összegből szobát lehet bérelni és szerényen meg is lehet élni. A tanulók kölcsönt is vehetnek fel az államtól, amit csak tanulmányaik befejezése után kell visszafizetniük.
Dániában öt egyetem működik. A legrégebbi 1479, a legújabb pedig 1974 óta. Ezekben az intézményekben tudományágak hosszú sora között lehet válogatni. Létezik egy jellegzetes dán felsőoktatási iskolatípus is: a „folkehojskole”, melynek alapjait N.F.S. Grundtvig - protestáns teológus, történész és költő - fektette le a múlt század második felében. Ezekben az intézményekben a fő cél nem is annyira a száraz tudás elsajátítása, mint inkább a személyiség fejlesztése az irodalom és a történelem elmélyült kutatása által, tanár-diák kapcsolat segítségével. Itt egyáltalán nincsenek vizsgák, mindenki „magának tanul”, így a folkehojskolét leginkább úgy emlegetik: iskola az életért. Ma már több mint 100 ilyen típusú iskola létezik Dániában, sőt még a környező északi államokban is találhatunk jónéhányat.
Habár mind az általános, mind a felsőbb típusú iskolák hatékonyan betöltik szerepüket, sokan érzik szükségét tudásuk folyamatos frissítésének. Ez a fajta továbbtanulás szabályos tömegjelenség Dániában: több százezren ülnek esténként különböző kurzusokon ugyanazokban a padokban, amelyekben délelőtt gyermekeik. Ezért is hívják sokan Dániát - nem is alaptalanul - a folyamatosan tanulók nemzetének.