VARGA P. MIKLÓS
Üres a kamara kamrája

A költségvetési törvény részletes vitájának lezárása előtt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megjelentette a falugazdászok munkakörére kiírt pályázatot.

A falugazdász, vagyis gazdajegyzői hálózatot az Antall-kormány idején hozta létre az akkor még Földművelésügyi Minisztérium. A létrehozásnak két fő oka volt: egyrészt a kilencvenes évek elejétől folytak a szakmai viták egy agrár szaktanácsadói rendszer kialakításáról, melynek keretében többször elhangzott, hogy ha a kormányzat a farmergazdaságok kialakítását célozza meg, akkor feltétlenül szükség lesz egy szakmai információkat, ismereteket továbbító szervezetre. Ez azért szükséges, mert az új gazdálkodók az esetek többségében nem rendelkeznek mezőgazdasági ismeretekkel. Az MDF kormányzat felismerte, hogy Magyarországon a választások vidéken dőlnek el, és az 1994-es választások vidéki lebonyolításához szüksége lesz egy hálózatra. A célok elérése érdekében a ciklus derekán létrehozták a falugazdász hálózatot. Ekkor a falugazdászok a megyei FM-hivatalokhoz tartoztak. Kiválasztásuk és működésük körül számos politikai és gazdasági botrány zajlott. Többen közülük teljes mellszélességgel részt vettek a szövetkezetek ellen vívott politikai harcban, a magyar vidék gazdasági megosztásában. Az 1994-es választásokat követően megalakultak az első parlament egyik utolsó ténykedéseként létrehozott gazdasági kamarák (önkormányzatok), így a Magyar Agrárkamara is. A kamara törvényben megszabott feladatai közé tartozott a termelőkkel való kapcsolattartás, információgyűjtés és informálás is, így kézenfekvő volt, hogy a falugazdász hálózat, immár gazdajegyző névvel átkerüljön a kamarához. Természetesen az agrárkamara számára nem volt közömbös az a mintegy 800 millió forint sem, amely a gazdajegyzői hálózattal együtt a hálózat működtetésére kapott meg. A gazdajegyzői státuszokat ekkor ismételten megpályáztatták, és többségüket lecserélték. Jogállásuk megyénként eltérő volt, akadtak helyek, ahol vállalkozóként, máshol alkalmazottként működtek. Az elvégzendő feladatok (adatgyűjtés, igazolások kiállítása, ellenőrzés, stb.) mellett lehetőséget kaptak arra, hogy részt vállaljanak az általuk menedzselt terület gazdasági fejlesztésében. Nyilván több olyan gazdajegyző is volt, aki a sikeres tevékenységéből eredően nagyobb jövedelemre tett szert.
Ekkor következtek az 1998-as választások és a magyar vidéken is beköszöntött a polgárizmus. Ennek a gazdajegyzőket érintő első jele az volt, hogy Torgyán miniszter úr meg kívánta szüntetni a Magyar Agrárkamarát. Kézenfekvő volt, hogy először a biztos bevételt jelentő gazdajegyzői hálózatot vegyék el a kamarától. Így egyrészt gazdaságilag nehéz helyzetbe hozták a szervezetet, másrészt számos feladatának nem tud eleget tenni, hiszen létszáma eddig mintegy 500 fővel csökkent.
A FVM meg sem várta a parlamenti vitát, az ellenzék esetleges módosító javaslatait, hanem december 7-én kiírta a most már ismételten falugazdászra visszakeresztelt munkakörök betöltésére szóló pályázott. Az FVM-ben folyó szisztematikus tisztogatásnak megfelelően, hogy a régi-új falugazdászok munkája egyértelmű legyen, jövőbeni főnökeiket is kicserélik, ezért pályázatot hirdettek a megyei FVM hivatalok vezetői munkaköreire is. Tehát január elsejétől a minisztériumhoz és a polgárizmushoz hivatalból hithű falugazdászok fejlesztik a vidéket, sőt ellenjegyzik és ellenőrzik az FVM által agrártámogatásokra kifizetendő mintegy 140 milliárd forint sorsát is.