Vissza a tartalomjegyzékhez

SEBESTYÉN ISTVÁN
Tévé-függőség

Magyarországon a lakosság nyolcvan százaléka gondolja úgy, hogy a média valamilyen szinten manipulálja a közvéleményt. Viszont az is igaz, hogy mintegy harminc százalékuk szerint még a politikai híreknél sem fontos, hogy milyen forrásból származik a hír, azaz a lakosság ekkora rétege még kísérletet sem tesz a források beazonosítására. Legalábbis ez állapítható meg egy közelmúltban elvégzett közvélemény-kutatás eredményeiből.

A kutatást az amerikai érdekeltségű Noguchi & Peters Communications és a Zeusz Tanácsadó Kft. végezte 1100 polgár megkérdezésével. A szakértők vizsgálták többek között a legjellemzőbb médiafogyasztási szokásokat és előítéleteket, az egyes társadalmi csoportok „hírérzékenységét”, továbbá azt, hogy mi jelent ma hírt az emberek számára. „Meglepő, hogy a magyar hírfogyasztók negyven százalékának hírforrást jelentenek a barátok és az ismerősök és ezeket az információkat gyakran úgy kezelik, mintha valamelyik tévé híradója közvetítette volna őket” - állapította meg például a Zeusz Kft. egyik vezetője a témában tartott sajtótájékoztatón.
Egyébként a megkérdezettek döntő többsége a televíziót tartja a leghitelesebb, legfontosabb és a leggyorsabb hírforrásnak. Arra a kérdésre pedig, hogy melyik csatorna hírműsorait részesítik előnyben a tévénézők, a szakértők válasza a következő: a felnőtt lakosság kétharmada ahány tévéhíradót elér a kapcsolgatással, annyit meg is néz.
Az elemzők kitértek annak a vizsgálatára is, hogy mennyire esik egybe a média és a közvélemény által fontosnak tartott hírek listája. Az eredmény szerint a médiumok csak ötven-hetven százalékban hozzák le kiemelt hírként azokat az eseményeket, amelyeket a közvélemény fontosnak tart. Ezt jól érzékelteti az a példa, hogy míg a média kiemelten kezelte Orbán Viktor és Bill Clinton találkozását a Fehér Házban, addig a megkérdezettek szerint ez csak a huszonötödik legfontosabb hír volt az elmúlt hónapban. A felmérésből továbbá az is kitetszik, hogy meglepő módon a bűnügyi tudósításokat, valamint a külföldi híreket a nők jobban figyelemmel kísérik, mint a férfiak, akik inkább a tudomány és a kultúra területén mutatnak nagyobb érdeklődést. Érdekes, hogy minél idősebb valaki, annál inkább érdeklik a belföldi hírek.