A táplálkozási szokások a nemzeti és társadalmi hagyományok alapján alakulnak
ki. A hagyományos konyhaművészet világszerte egyre inkább háttérbe szorul, a félkész,
illetve fagyasztott termékek megjelenésével a háziasszonyoknak egyre kevesebb időt
kell a konyhában eltölteni. Ezzel egy időben feléledt a változatosság utáni vágy,
ami széles kapukat nyit az étkezésben. A magyar háztartások is egyre nyitottabbá váltak
az utóbbi évtizedben, az élelmiszerválaszték bővülése pedig lehetővé teszi, hogy
a konyha világában is nemzetközi utazásokat tegyünk.
A térképen Nagy-Britannia kis pont. Ha Angliáról hallunk, a piros, emeletes londoni
buszok, a királynő, skarlátvörös - medvefejes - gárdisták, az ellenirányú közlekedés
és a piknik, a puding, az ötórai tea, a pubok, a gesztenyével töltött karácsonyi
pulyka, valamint a hagyományok tisztelete jut eszünkbe.
De mi is jellemzi az angol konyhát?
Angol konyháról a XII. századtól kezdve beszélhetünk, ami az elkövetkező évszázadokban
a gyarmatbirodalomban is szétterjedt. Az angolszászok világszerte nagy marhahúsfogyasztó
nemzet hírében állnak, ami túltesz bárányhús-fogyasztásukon, de ma már a szárnyasok
is egyre népszerűbbé válnak az asztalukon. A szigetország fekvéséből adódóan a
halászat mindig jelentőségteljes szerepet játszott az étkezésben. Angliából indult
el világhódító útjára a fish and chips (rántott hal sült szalmakruplival). A
legeldugottabb angol településen is találunk a magyar lacikonyhát helyettesítő Fish
& Chips shopokat.
Az angol konyha híres az alapanyagok iránti igényességéről. Egyszerű, nem túlfűszerezett
ételeiket sok friss zöldséggel fogyasztják, így az kalóriaszegényebb, vitamindúsabb,
viszont nem annyira változatos. Tipikus ételük a mindenféle (édes-sós) változatban
készülő pie. A magyar étkezési szokásokkal ellentétben az angoloknál sem a hétköznapi,
sem az ünnepi étkezésben nem szerepel leves. Legfeljebb csészéből, és csak nagy
hidegekben, télen isznak egy egyszerű levest. A húsételeket mindig valamilyen párolt,
vagy sós vízben főzött zöldségkörettel tálalják, savanyúságot nem adnak melléjük,
viszont barna mártással öntik le. Étlapjukon ismeretlen a rántással-habarással készült
főzelék. A komplett étkezés elmaradhatatlan tartozéka a „puding”. Ezalatt nem az
Európában megszokott pudingot értjük, hanem mindenféle édességet, mint például az
egyik tradicionális angol pudingot, a rizs pudingot.
A hagyományos angol reggeli sült szalonnából, lágy tojásból, sült virsliből áll,
amit sült paradicsom és sült gomba egészít ki. Száz éve angolszász területről
indult el világhódító útjára a kukoricapehely, amit egészséges volta miatt ma már
az angol családok többsége választ reggelire. Ezt egészíti ki a pirítós narancsból
vagy citromból készült lekvárral, azaz marmalade-dal. Egy angol számára a felvágott,
a sajt a kontinentális reggeli fogalmába tartozik. Munkaidőben csak szendvicseket
kapnak be, a mindig népszerű sok-sok zöldséggel. Kivétel csak a vasárnapi ebéd,
ilyenkor a tradicionális Sunday-roast kerül terítékre: egészben sütött hús, 2-3 féle
zöldségkörettel és sült krumplival, továbbá Yorkshire-puddinggal (palacsintatésztából
készül, s muffin sütőformában sütik ki, majd barna szósszal öntik le). Ötkor üt
a tea órája, amit többnyire süteménnyel fogyasztanak. Mindemellett szinte egész nap
teáznak, átlagosan másfél-két liter tea elfogy személyenként, tejjel hígítva. A
család este 6 és 8 között az asztal körül ülve fogyasztja el a főtt vacsorát, s
lefekvés előtt még elnassol egy-egy zacskó burgonyaszirmot, vagy teáznak még egyet.
Shepherd's Pie
Hozzávalók 6 személy részére:
2 evőkanál olaj, 2 hagyma apróra vágva, 750 g sovány darált hús, 2 sárgarépa
karikákra vágva, 1 leveskocka, 1 kg burgonya, 25-50 g vaj, kevés tej
Egy nagy serpenyőben olajon megpároljuk a hagymát, s belekeverjük a darált húst, a sárgarépát
és a leveskockát. Fél órát hagyjuk párolódni alacsony hőfokon. Ezalatt elkészítjük
a krumplipürét. A darálthúskeveréket egy hőálló tálba tesszük, majd a tetejére
ráöntjük a krumplipürét. Előmelegített sütőben körülbelül húsz percig sütjük.