CSEREKLYEI MÁRTA
Meghiúsult iraki-román csencselés

Három titkosszolgálat sikeres együttműködése révén sikerült megakadályozni, hogy Irak egy állami ellenőrzés alatt álló román cégen keresztül rakétaprogramjának befejezéséhez szükséges műszereket vásároljon. A CNN amerikai hírtelevízió a Time magazinnal közösen készített riportjában azt állítja, hogy az „Aerofina” elnevezésű román repülőgép-ipari vállalat képviselői idén májusban Bukarestben titokban találkoztak egy magas rangú iraki küldöttséggel. A Hotel Capital különtermében tartott megbeszélést titkosügynökök rögzítették, ám a „Teáscsésze Hadművelet” fedőnevű akció dokumentumai - amelyek a CNN szerint egyértelmű bizonyítékot szolgáltattak Szaddám Huszein háborús szándékairól - mégsem kerülhettek az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé.

Iraki katonák dísszemlén. Tikos csatornákból fejlesztenek    Fotó: MTI

A történet az Öböl-háború után kezdődött, amikor az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal sújtotta Irakot, az ENSZ pedig az UNSCOM égisze alatt ellenőröket küldött az arab államba azzal a feladattal, hogy Irak illegális fegyverkészletének teljes megsemmisítését felügyeljék.
Mint ismeretes, Iraknak esze ágában sem volt lemondani teljes fegyverarzenáljáról, éppen ellenkezőleg: mivel a háború után az ENSZ az egyetlen engedélyezett iraki fegyverfajta, az al-Samoud elnevezésű rakéták hatótávolságát 150 kilométerről 90 kilométerre korlátozta, Bagdad saját, nagyhatótávolságú rakéta előállítását kísérelte meg. Ez vezetett a „Teáscsésze Hadművelet” elindításához.
Az akció három évvel ezelőtt vette kezdetét, és annyira titkos volt, hogy egészen mostanáig csupán egy maroknyi ember tudott róla - még az ENSZ Biztonsági Tanácsát sem avatták be a részletekbe. Az akció mozgatórugója Scott Ritter, az UNSCOM akkori vezetője, segítői pedig nemzetközi diplomaták, informátorok és titkosszolgálati irodák voltak.
Az akcióban résztvevők előtt ismeretes volt Irak szándéka, ám feladatuk az volt, hogy a vádat egyértelmű bizonyítékkal is alátámasszák. Munkájukat nehezítette, hogy az UNSCOM-nak korántsem sikerült teljesítenie küldetését, és az ENSZ-en belül egyre hangosabb lett az a vélemény, hogy tiszta lapot kellene nyitni Iraknak az 1991-ben kiszabott gazdasági szankciók feloldásával.
Ritter 1995-ben a jordán fővárosban, Ammanban átvizsgált egy Iraknak címzett szállítmányt, melynek cirill betűkkel írt feliratai Oroszországra terelték a gyanút. A nyomok azonban Oroszország határánál eltűntek.
A fordulat 1995. augusztus 8-án következett be: Huszein Kamel - Szaddám Huszein sógora, Irak nukleáris, vegyi és biológiai fegyverprogramjának kidolgozója - Jordániába szökött. Egy elhagyott bagdadi csirkefarmon azonban óriási mennyiségű dokumentumot hagyott maga után, amelyet az ENSZ-ellenőrök lefoglaltak. A dokumentumok azt bizonyították, hogy Irak jóval a háború után is folytatta titkos fegyverprogramját, és adatokat szolgáltatott a nagy hatótávolságú rakétafejlesztések terveiről is. Kiderült, hogy bár az al-Samoud rakéták hatótávolságának a növeléséhez elegendő egyszerűen több üzemanyagot adagolni, a pontos célbajuttatáshoz speciális műszerekre, úgynevezett giroszkópra van szükség. Megfelelő irányzékkal a rakéták akár 600 kilométerre is képesek eljutni, így Teherán, Riyadh és Tel-Aviv is könnyű célponttá válhatott volna az iraki rakéták számára.
Ezért utazott iraki fegyverkészítő mérnökök egy elit csoportja Bukarestbe, ahol a Capital Hotelbe bejelentkezve román közvetítőkkel találkoztak. Céljuk az volt, hogy az Aerofila nevű cég közvetítésével megvásárolják az orosz gyártmányú, csúcsminőségű rakétatechnológiát - ami nyilvánvalóan az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendeletének megsértése volt.
Egy valamiről azonban nem tudtak: három ország - köztük az USA - titkosügynökei már éber szemekkel figyelték őket. A bagdadi csirkefarmon előkerült dokumentumok között egy angol nyelvű megállapodást is lefoglaltak, mely Irak és az Aerofila között jött létre egy rakétairányító-rendszer átadásáról. Az információ kiszivárgását követően a román kormány kénytelen volt meneszteni az ellenőrzése alá tartozó Aerofila vezetőit, ám a „Teáscsésze Hadművelet” ennek ellenére ugyanúgy fejeződött be, ahogy elkezdődött: titokban. Hivatalosan ugyanis sem az ENSZ, sem a résztvevő titkosszolgálatok nem ismerik el az akció létezését, jóllehet a CNN értesüléseit a román titkosszolgálat volt vezetői is megerősítették. A dokumentumok így nem kerültek a Biztonsági Tanács asztalára, újabb lehetőséget biztosítva ezzel Szaddám Huszein kétszínű taktikájának fenntartásához.