SZÉCHEY NOÉMI
A Postabank milliárdjai

A Postabank konszolidációja során a kormány 152 milliárd forintos tőkeemelést akar végrehajtani. A hiány fedezésére még az idén 132 milliárd forintnyi hoszszú lejáratú államkötvényt bocsát ki a kincstár - közölte Járai Zsigmond pénzügyminiszter az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága előtt. A hiányzó 20 milliárdot az ÁPV Rt. utalja át a bank részére.

Járai, kezében postás papírral. Feketén-fehéren a Postabank veszteségei     Fotó: MTI

A bizottság ülése során Járai miniszter ismertette azokat a tételeket, amelyekből összetevődik a 152 milliárdos céltartalékhiány. A bank 215 milliárd forintnyi hitelállományából 65 milliárd forint céltartalékhiány volt, a 94,9 milliárd forintos befektetési és egyéb állományból 60 milliárd forint hiányzott, a 69 milliárdos függő követelésekből pedig 27 milliárd forint deficit adódott. A pénzügyminiszter szerint elsősorban a nem eléggé körültekintő és nem óvatos üzletpolitika, rossz befektetési tevékenység, valamint a szabályok folyamatos megsértése vezetett a hiány kialakulásához. Ezek közé sorolta a miniszter a spanyolországi üdülővásárlási befektetést is, melyből várhatóan 49 milliárd forint hiány származik. A telekommunikációhoz és a hírközléshez kapcsolódik egy másik magas hitelállomány, amelynek megtérülésére kevés az esély, mert csak néhány adós rendelkezik céltartalékkal. Az auditorok ebben az esetben 15-20 milliárd forintra becsülik a veszteséget.
A miniszter meggyőződését fejezte ki, miszerint a Postabank nem „túlkonszolidált”. Ezt arra reagálva mondta, hogy ellenzéki képviselők elképzelhetőnek tartják, hogy a kormány szándékosan „túlkonszolidálja” a pénzintézetet, egyrészt azért, hogy legyen mire hivatkoznia a választási ígéretek megszegése miatt, másfelől pedig olyan állami bankot hozzon létre, amelyen keresztül támogathatja a neki tetsző önkormányzatokat és vállalkozókat. A miniszter szerint nem lenne kisebb a veszteség akkor sem, ha a kormány engedné csődbe jutni a Postabankot. A lakossági műveletekre specializálódott, 100 ezer betétessel rendelkező pénzintézetet a magyar bankrendszer általános veszélyeztetése nélkül csődbe engedni nem lehet.
A veszteségek miatt az állami tujadonos a tőkeinjekció mellett a pénzintézet jelenleg 42 milliárdos alaptőkéjét a minimális 21 millióra kivánja lecsökkenteni a bank decemberi közgyűlésén. Mivel emiatt a részvények értéke a névérték ötszázad százalékára csökken, a kisrészvényesek megvételre ajánlották fel részvényeiket az államnak, arra hivatkozva, hogy a jelenleg hatályos társasági törvény elő írása szerint a többségi tulajdonosnak vételi ajánlatot kell tennie abban az esetben, ha ezt a kisebbségi részvényesek igénylik, mégpedig azon az árfolyamon, ahogyan a többséget megszerezte. Az állam azonban nem kívánja megvenni a Postabank kisbefektetői részvényeit, mondván, hogy a részvényeseknek korábban lett volna lehetőségük a kiszállásra, hiszen még az év elején is 90 százalék körüli árat kínált nekik a bank brókercége.