SEBESTYÉN ISTVÁN
Oltalom az áldozatoknak

„Ha valaki ma Magyarországon bűncselekmény áldozatává válik, az esetleges súlyos érzelmi sérülések elszenvedése és feldolgozása mellett gyakran szembe kell néznie a rendőri diszkriminációval is. Nem ritkán éppen a rendőrök igyekeznek lebeszélni a bűncselekmények sértettjeit a feljelentésről. Az pedig, akinek esetében eljárás indul, gyakran nem tud tájékozódni az ügyében folyó nyomozásról, nem tekinthet be a nyomozati iratokba, azokról nem készíthet másolatot, és előfordul, hogy kérése ellenére sem kap tájékoztatást az ügy állásáról a hatóságoktól”- mondta Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az „Áldozatvédelem az emberi jogok tükrében” elnevezésű konferencián tartott előadásában. Egy sajátos történetet is elmondott: egy polgárt a rendőrök éjszaka előállítottak azzal az indokkal, hogy nincs beoltva a kutyája. Csak később derült ki, hogy az illető nem is tart kutyát.

Pintér Sándor belügyminiszter a konferencia megnyitó beszédében kiemelte: a magyar jogrend súlyos adóssága, hogy eddig nem foglalkozott az áldozatok jogainak védelmével és az ehhez kapcsolódó „kárenyhítéssel”. A belügyminiszter továbbá azt is hozzátette, hogy a minisztériumban már létrehozták a külön ezzel a problémával foglalkozó áldozatvédelmi osztályt, és a jövő hónap közepétől indul be az Áldozatvédelmi Iroda munkája is. Felkai László államtitkár a Heteknek elmondta, hogy az irodának egyelőre csak általános feladatai vannak, melyek körébe tartozik többek között a nemzetközi tapasztalatok értékelése, szakértők képzése, valamint más szervek, például a városi önkormányzatok ösztönzése, hogy három-négy fős áldozatvédelmi irodákat hozzanak létre. Ez utóbbi terv megvalósítása azért is lenne fontos - hangsúlyozta az államtitkár -, mert így a sértettek, akiknek panaszaik vannak a hatósági eljárásra, sokkal nagyobb bizalommal fordulhatnának ezekhez az irodákhoz, mint a rendőrség alkalmazottaihoz. Felkai László a hazai helyzetet azzal együtt is biztatónak ítélte, hogy a témában még nem született törvény, és a kormány még nem biztosított külön pénzalapot az áldozatvédelmi célokra.
Szikinger István alkotmányjogász leszögezte előadásában, hogy az államnak létre kell hoznia azokat az intézményeket is, amelyek ellenőrzik, hogy a hatóságok törvényes keretek között végzik-e tevékenységüket, valamint lehetővé kell tenni, hogy működjék egyfajta civil kontroll a rendőrség felett, és az állampolgárok közvetlenül is ellenőrizhessék annak tevékenységét, hiszen értük van ez a szervezet.