Vissza a tartalomjegyzékhez

RUFF GABRIELLA
Bűnrészvények

Aki tőzsdézik, a hozamokat tartja szem előtt. De vajon számít-e valamit, hogy a vállalat, amelynek tulajdonosává válunk, mivel foglalkozik? Van, akinek számít: az Egyesült Államokban egyre nagyobb az érdeklődés a társadalmi szempontból felelősségteljes befektetések, alapkezelők iránt.

A cigarettát, alkoholt, pornográf termékeket forgalmazó vagy akár kaszinókat üzemeltető cégek olyannyira meg vannak bélyegezve az USA-ban, hogy számos portfolió-menedzser megretten már a gondolattól is, hogy feltüntesse ezeket a mérlegén. Több tucat, társadalmi felelősséget vállaló pénzalap szándékosan elkerüli őket. A tengerentúlon „bűnrészvényeknek” nevezett értékpapírok kibocsátói szerencséjére azonban nem mindenkit érdekel az erkölcs és az egészség, amikor pénzről van szó. Sok pénzügyi tanácsadó úgy véli, jobb a szociális felelősségérzetet otthon hagyni, amikor a befektetés összetételéről kell dönteni. Tapasztalataik szerint ilyen irányú tanácsaikat a legtöbben meg is fogadják, talán csak azok kivételével, akiknek közeli ismerősük vagy rokonuk halt meg rákbetegségben.
Az amerikai kormány különösen a cigarettagyártó és -forgalmazó cégekre (Phillip Morris, British-American Tobacco) gyakorol nyomást. A törvényi szabályozás szigorítása újra és újra napirendre kerül, csakúgy, mint az egészségügyi ellátás költségeihez való közvetlen hozzájárulás kérdése. A dohányzáshoz kapcsolható betegségek kezelésének fedezése miatt nem kevesebb mint harminchat szövetségi állam perel cigarettagyártó cégeket, és amennyiben sikerrel járnak, 180-200 milliárd dollárt is kisajtolhatnak belőlük, ami a gyártókat dobozonként 35 centes áremelésre kényszerítené. Az idei tárgyalásokon a gyártók kilátásba helyezték, hogy egy sereg reklám- és marketingkorlátozást is elfogadnának. Újabb fenyegetést jelent számukra az is, hogy Janet Reno, legfőbb ügyész az Igazságügyi Minisztérium legtekintélyesebb szakemberét, John Keeneyt kérte fel arra, hogy irányítsa az ország legnagyobb cigarettagyártói ellen folyó nagyszabású vizsgálatokat.
De vajon nagyobb haszontól fosztják-e meg magukat azok, akik nem mondanak le morális alapelveikről a befektetési döntések során sem? Ezt igen nehéz megítélni, mivel a részvények jövedelmezőségét figyelő elemzők a „szociális szűrőt” alkalmazó pénzalapokat kis számban, vagy csak rövid ideje követik. A legtöbb jószándékú alap az átlagosnál alig jövedelmezőbb, rövid távon aligha vehetik fel a versenyt az élvezeticikk-gyártók papírjaival. A Szociális Befektetési Fórum (Social Investment Forum) alelnöke, Alisa Gravitz azonban bizakodó: „A társadalmilag felelős befektetés egész gondolata nagyon erőteljes… Ahogy a szociálisan érzékeny befektetési világ bővül, a befektetők is jobb hozamokat várhatnak.”