VARGA P. MIKLÓS
Agrár-büdzsé

A költségvetési parlamenti vitákkal egyidejűleg a kormány elé került az agrárágazat 1999. évi pénzügyi szabályozó rendszerének tervezete. Az ebben szereplő változások indoka az eddigi rendszer szabályainak bonyolultsága, az elbírálás időigénye és az igénybe vehető támogatások nagy száma.

Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Egyszerűbb szabályok    Fotó: MTI

Az indoklás szerint a kistermelők nem tudtak kívánatos mértékben támogatásokhoz jutni. A módosított támogatási rendszer célja, hogy egyszerűbb, áttekinthetőbb, kiszámíthatóbb legyen, és erősödjön a szektorsemlegesség, illetve a családi gazdaságok is támogatásokhoz jussanak.
A változások egyik legfontosabb eszköze a termelők regisztrálása, a termelők legfontosabb adatainak rögzítése, amely lehetővé teszi a támogatások felhasználásának nyomon követését is. Általános alapelv, hogy csak regisztrált termelők részesülhetnek támogatásban. A tervek szerint a kötelező adatszolgáltatás fokozatosan öszszekapcsolásra kerül a támogatási rendszerrel, és már 1999-ben a normatív támogatásokat ezen adatok alapján fogják kiutalni. A regisztrációról szóló rendelet tervezet a támogatási rendelettel együtt kerül a kormány asztalára.
Az 1999. évi költségvetés tervezetében 127,1 milliárd Ft szerepel az agrárgazdaság támogatására. Ehhez járul még 19,2 milliárd Ft saját bevétel, valamint 11 milliárd Ft intervenciós felvásárlással kapcsolatos bevétel. Így öszszesen 157,3 milliárd Ft áll az ágazat rendelkezésére.
A fenti összegből az agrártermelési támogatások céljaira 48 milliárd Ft szerepel a tervezetben. Új elemként szerepel a művelt földterület alapján számított normatív termelési támogatás, amelyet kistermelők vehetnek igénybe minőségi termés előállítása esetén. A nagyobb termelők részére a termelés finanszírozásának támogatására állami kezességvállalás mellett, 100 százalékos kamattámogatással 5 éves futamidejű hitelt biztosít a kormányzat. Továbbra is szerepelt a rendszerben az agrárfinanszírozás támogatása, amely éven belüli forgóeszköz- és beruházási hitel esetében 40 százalékos, az éven túli forgóeszköz-hitel esetében 50 százalékos kamattámogatást biztosít. A kamattámogatáshoz gabonafélék esetében állami kezességvállalás is társul.
A tervezetben kiemelten szerepel a biológiai alapok fejlesztése, valamint az átalakítás alatt lévő szaktanácsadási rendszer támogatása. A szaktanácsadói rendszert a kormányzat elsősorban a kistermelők számára kívánja üzemeltetni. Tovább folytatódik a fiatal vállalkozók támogatása, amelyben a vállalkozás indításához szükséges beruházási, forgóeszköz-biztosítási, vissza nem térítendő támogatások szerepelnek. Kiemelt támogatást élveznek a magántermelők által létrehozandó beszerző, értékesítő, feldolgozó és szolgáltató szövetkezetek. Támogatást kapnak az alapításhoz és a működésük megindításához.
Beruházási támogatások címén 32,4 milliárd Ft szerepel a tervezetben. Ebben a csomagban megtalálhatóak a gépbeszerzési támogatások, amelyekre 25 százalékos viszsza nem térítendő és 40 százalékos kamattámogatást biztosít a kormányzat. Az építési beruházások keretében a magántermelők szövetkezései és a szövetkezetek kaphatnak 30 százalékos vissza nem térítendő és 40 százalékos kamattámogatást, amely a technológiai berendezésekre is kiterjed.
Pályázati úton lehet hozzájutni a szőlő- és gyümölcsültetvények telepítéséhez és a műszaki fejlesztésekhez. A maximált támogatás mértéke 50 százalékos vissza nem térítendő és 40 százalékos kamattámogatás.
A piacra jutási támogatásokra a GATT/WTO megállapodásnak megfelelően 49,8 milliárd Ft-ot kíván költeni a kormányzat. Ebben a csomagban szerepel a pályázati úton elnyerhető exporttámogatás, az intervenciós beavatkozásokhoz szükséges összegek, valamint az agrárpiaci támogatások.
Természetesen az ismertetett támogatási rendszer még a parlamenti vitán, valamint a kormányülésen módosulhat, de szakértők szerint lényeges eltérés a javaslattól nem várható.