FITOS MARIANN
A jövő záloga a magasan kvalifikált munkaerő

Első kézből értesülhettek fontos törvényjavaslatokról azok az óvónők, akik részt vettek a múlt hét végén a VI. Országos Szakmai Módszertani konferencián.

„Szemléletváltásra van szükség. Mérni, értékelni kell”         Fotó: MTI

A konferenciát Pokorni Zoltán oktatási miniszter nyitotta meg. Mint elmondta, Magyarországon sok az egykeresős család, és egyre több az olyan család, ahol csak egy gyermek születik. Ezért az óvodai dolgozóknak kettős szerepe van. Egyrészt kiegészítik az otthoni nevelést és hozzáadják a maguk szaktudását. Másrészt hiánypótló szerepük van azoknak a gyermekeknek a nevelésében, akik olyan családban nőnek fel, amely nem tudja számukra megfelelően biztosítani sem a zökkenőmentes érzelmi fejlődést, sem a közösségi élet normáinak elsajátítását. A politikusok számára ez két teendőt jelent. Hosszú távon az egyik legfontosabb terület a családsegítés, pontosabban olyan adó- és lakáspolitika, valamint támogatási rendszer kialakítása, amely bizakodóbbá teszi a szülőket a több gyermek vállalásával kapcsolatban. Mivel ezek hosszú távú tendenciák, ahol előre láthatólag tíz-húsz év alatt lehet eredményt elérni, az intézmények kötelessége a családok által elhanyagolt szerepeket, funkciókat segíteni, illetve kiegészíteni - fejtette ki az oktatási miniszter.
Európai összehasonlításban az óvodák szakmai munkája az egyik legkiegyensúlyozottabb Magyarországon. Ez azonban nem veszi le a törvényhozó szervek válláról a felelősséget, mert a szakmai felkészítés mellett a tárgyi feltételek biztosítása is lényeges feladat. Pusztán a megnövelt normatív finanszírozástól az óvodák infrastrukturális helyzete alapvetően nem változik meg, csupán a romlás üteme lassítható le. A kormány ezért olyan infrastrukturális program kialakításán dolgozik, amely 5-10 éven belül valamennyi óvodát és iskolát sorra vesz, és azok épületét, fűtését, világítását, küllemét, fölszereltségét fölújítja. A szegényebb helyzetben levő önkormányzatok számára a fejlesztésekre szánt összegért központi pályázatot hirdetnek majd meg, mely az 1999-es év munkája lesz. A javaslatok a parlament döntésére várnak, amelyre december közepén fog sor kerülni.
Az óvodai normatívákkal kapcsolatban az oktatási miniszter elmondta, hogy az idei 67 ezer forintos normatívához képest - az inflációt meghaladó - 19 százalékos (79 ezer forintra történő) emelést terveznek. Ezen belül a speciális ellátásra jogosult gyermekek nevelésére szánt kiegészítő támogatás még nagyobb mértékben, 50 százalékkal nő, a tavalyi 130 ezer forintról 193 ezer forintra. Az óvodák egy része valamelyik intézményhez tartozik, az ide járó óvodás gyerekek után járó kiegészítő támogatás 35 százalékra nő. Az egyes települések nagyságuktól függően kiegészítő támogatásokat kapnak. A 3000-3500 fő alatti kisebb - és ezért kevesebb tőkével rendelkező - települések kiegészítő támogatást kapnak, majd jövőre egy új támogatási forma keretében teljes mértékű finanszírozást biztosítanak a nagyon kicsi, 1100 fő alatti települések óvoda- és iskolafenntartására. Így talán elérhető lesz az, hogy a kisebb csoportokkal működő óvodák is működőképesek maradjanak. A cél a meglévő viszonyok stabilizálása és finanszírozhatóvá tétele.
A pedagógus béreket érintő változásokkal kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy azokat januártól 16 százalékkal, szeptembertől pedig további 3 százalékkal tervezik növelni (19,5 milliárd). A bérek ilyen mértékű emelése jelenleg egyedülálló a közalkalmazotti szférában. Például az egészségügyben dolgozók béremelése az infláció mértékét mindössze egy-két százalékkal haladja meg, az Oktatási Minisztériumban dolgozók béremelése pedig 6 százalékkal alatta lesz. (Az infláció előirányzott mértéke 11 százalékos - F.M.) „Az ország számára a perspektíva a magasan kvalifikált munkaerő - fejtette ki Pokorni Zoltán - ezért képez kivételt az oktatás a közalkalmazotti viszonyításban.”
Egy múlt héten elfogadott új törvényjavaslat módot ad a kormánynak arra, hogy ágazati szorzókat állapítson meg. A munkáltatónak ezzel kell majd megszoroznia az adott bérkategória szerinti pedagógusfizetést. A következő évre tervezik egy ágazati bérrendszer kialakítását, amikor már nem csak a pedagógusokat, hanem a közalkalmazotti szféra más területeit is sorra veszik, hogy azokon alkalmazható-e a rendszer vagy sem.
„Vannak kevésbé szép részek is” - jegyezte meg a miniszter. A munkavállalók kétharmadának adható minőségi bérpótlék ugyanis megszűnik. A most odaítélt pótlékok jövő szeptemberig ugyan működnek, de a szeptemberi béremelések fedezete maga a pótlék, amit beépítettek az alapbérbe. A cél az, hogy az alapbér javára csökkentsék - adott esetben - a pótlék mértékét, mivel úgy látják, hogy hosszú távon nem jó, ha a jövedelem kevés alapbérből és sokféle pótlékból adódik össze.
Noha kisebb mértékben, de helyi differenciálásra is marad lehetőség. Az intézményekben képződő mozgó béralapot (alkalmazottanként havonta 1 500 forint) kioszthatják egyenlő arányban, vagy akár év végén jutalomként.
Pokorni úr az érem másik oldalaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a javuló bérekért és munkakörülményekért cserébe jobb szolgáltatást kell biztosítani. Ezért egy olyan értékelési, minőségbiztosítási rendszert fognak kialakítani, amely lehetővé teszi az intézmények vezetői számára, hogy értékeljék a munkatársak munkáját, a gyerekek előmenetelét, és az önkormányzattal való kapcsolatot is átláthatóvá teszik. A hajdani szakfelügyeletnél ez egy bonyolultabb és drágább rendszer, amelynek beindítására a következő évben majdnem kétmilliárd forintot szánnak. Az iparban bevált módszereket (TQM, ISO9000) átalakítva az elkövetkezendő másfél-két évben önként jelentkező önkormányzatok és intézményeik segítségével öt modellt próbálnak ki, közöttük a dán királyságban használt minőségbiztosítási rendszert, a skót modellt, valamint a Gallup Intézet és a Harvard Egyetem közösen kidolgozott rendszerét. Ezek nemcsak a gyermek tudásának a növekedését képesek mérni, hanem azt is, hogy a gyermek jól érzi-e magát az óvodában, mennyire fogadja el a környezetét, a szülők mennyire tartják barátságosnak az intézetet. A másfél év alatt így összegyűlt tapasztalatok alapján állítják majd össze a magyar közoktatásra kialakított minőségbiztosítási rendszert. „Szemléletváltásra van szükség. Mérni, értékelni kell” - tette hozzá végezetül a miniszter.