Az Országgyűlés több heti vita után többségében változatlan formában
elfogadta az adózás rendjéről szóló törvény módosítását. A legfontosabb módosítás
az, hogy a jövő évtől - a járulékigazgatási reform részeként - az APEH szedi
be a tb-járulékokat. Bekerült viszont a jogszabályba az a - több ellenzéki képviselő
által vitatott - kitétel, amely szerint „az adójogviszonyban a jogokat rendeltetésszerűen
kell gyakorolni.” Ez a rendelkezés az adótörvények megkerülésének lehetőségét
kívánja csökkenteni.
Az Országgyűlés a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása során
elfogadta az úgynevezett A változatot. Ennek értelmében a jövő évtől kezdve egy és
két gyermek esetében 1700 forint, kettő vagy több eltartottnál 2300 forint, súlyosan
fogyatékos gyermek esetén pedig 2600 forint adókedvezmény jár a családoknak.
A keletkezett adóból nem lehet levonni az alkalmazotti, valamint a gyermekkedvezményt,
mivel nem keletkezik elegendő adó. Az alkalmazotti kedvezmény (adójóváírás) az
idei - bérhez mért - 20 százalékról 10 százalékra, felső határa pedig havi
4200 forintról 3000 forintra csökkent. Emellett egy fillér sem vehető igénybe
egymillió forint feletti jövedelem esetén.
A társasági adótörvényben nem változik sem az adó mértéke, sem az adókedvezmények
köre, sem az adóelőleg, illetve a fizetendő adó meghatározásának szabálya.
A jövedéki törvény módosítása szerint 1999. január elsejétől legalább 12 forint
50 fillérrel és 13 forinttal emelkedik az ólmommentes, illetve az ólmozott benzin ára
literenként, a gázolaj pedig 9 forint 30 fillérrel kerül majd többe.
Csökkennek a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhei, ugyanis annak az
adózónak, akinek a tárgyévet megelőző évben nem érte el az árbevétele a 3 millió
forintot, csupán évente kell adóbevallást tennie. Megmaradt a gáz- és villanyközművek
fejlesztésének áfa-mentessége, és a csatornázási beruházásoké is. A parlament döntése
alapján a nulla kulcsos körben maradnak a gyógyszeralapanyagok, és a jövőben nem
kell forgalmi adót fizetni az általános és középiskolai tankönyvek, valamint - a
kormány elutasító véleménye ellenére - a csecsemőpelenka, továbbá a látás- és
halláskárosultak számára készített eszközök után.
A kormány ez év december 31-ig rendelet keretében szabályozza az új lakás építése,
illetve vásárlása esetén a jövő évtől járó - legfeljebb 400 ezer forint összegű
- adóvisszatérítés módját.
Az Országgyűlés határozata szerint jövőre meg kell vonni a táppénzt attól a
betegtől, aki az orvosi vizsgálaton nem vesz részt, illetve nem járul hozzá. Jó hír,
hogy jövőre ingyenes fogászati ellátásban részesülnek a fiatalok középiskolás
korig.
Jövőre 33 százalékra csökken a tb-járulék aránya, az egészségügyi hozzájárulás
ugyanakkor 2100 Ft-ról 3600 Ft-ra emelkedik. Január 1-jétől az egyéni nyugdíjbiztosítási
járulék 15-ről 11 százalékra, a nyugdíjbiztosítási járulék pedig két százalékkal,
22 százalékra csökken. Az egyéni nyugdíjbiztosítási járulék pedig 8 százalékra
emelkedik.
A jövő évtől a cégautók használatából származó jövedelem után 25 százalékos
adót, az osztalék és vállalakozói osztalék után pedig 35 százalékot kell fizetni.
Az illetéktörvényben elfogadott illetékemeléseket az értékviszonyok változásával,
illetve az illetékbevételek reálértékének megőrzésével magyarázta a kormányzat.
Így növekszik majd - többek között - a gépjárműszerzés tételes vagyonszerzési
illetéke (a motor hengerűrtartalmának minden köbcentimétere után 10 forintra) és az
egyes eljárási illetékek mértéke. A jogszabály viszont 50 százalékos, de
legfeljebb 40 ezer forintos illetékkedvezményt nyújt a 35 éven aluliaknak az első lakás
megszerzéséhez, amennyiben az ingatlan értéke nem haladja meg a 8 millió forintot.