Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Segélyek Moszkvának

A héten megtörni látszik Oroszország politikai elszigeteltsége, hiszen segély segély hátán érkezik a térségbe: Moszkvában szinte egymás kezébe adják a kilincset a segélyeiket felajánlók. Az EU külügyminiszterei várhatóan már a jövő hét elején napirendre tűzik az Oroszországnak szánt segélyek kérdését. Japán 800 millió dolláros hitelt nyújt Oroszországnak, annak a korábbi keretmegállapodásnak megfelelően, amelynek értelmében idén a japán Export-Import Bank 1,5 milliárdos hitellehetőséget teremtett Moszkvának.

Az EU összesen 400 millió ECU értékű élelmiszersegélyt készít, amelyben több ezer tonna gabonát, sertés- és marhahúst, illetve tejport kaphat Moszkva, amennyiben a segítséget hivatalosan is kérelmezi. Brüsszelben azt várják, hogy Moszkva piaci árakon értékesíti a termékeket, és a bevételt szociális célokra fordítja.
Az orosz-amerikai tárgyalásokon is csaknem megállapodás született 3,1 millió tonna élelmiszer szállításáról, részben segély, részben pedig 20 évre szóló áruhitel formájában. Az utolsó pillanatban azonban az amerikai fél visszakozott, mert az orosz fél ugyan vámmentességet adott, de az adómentességet nem szavatolta, s az amerikai igényekkel ellentétben az élelmiszer értékesítéséből befolyó összegeket nem kizárólag a nyugdíjalap támogatására, hanem más szociális programok finanszírozására is fel akarta használni.
Az orosz kormány egyébként válságkezelő intézkedései és költségvetési szigorításai megvalósításában maga mögött tudhatja az Állami Duma támogatását. A jövő évi költségvetés még kiforratlan, számos alternatív javaslat létezik, csak az biztos, hogy szigorú takarékosságra van szükség. A Kommerszant Daily című gazdasági napilap mindenesetre kedden már megszellőztette, hogy az orosz kormánynak még az év végéig minden eddigi elképzelést meghaladó 118,5 milliárd rubeles deficittel kell számolnia, s külső források hiányában kénytelen a bankóprést beindítani, és ez az emiszszió néhány hónap múltán ellenőrizhetetlen hiperinflációt okozhat. A korábbi pénznyomtatás inflációgerjesztő hatása még eddig nem érződik. A szeptemberi 38,5 százalékról októberre 4,5 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak emelkedése Oroszországban. Az árváltozások számítását megkönynyítette, hogy októberben már a rubel árfolyama sem változott sokat, azaz a dollár 16 rubel körül maradt.