Az elmúlt néhány évben igen erőteljes fejlődésnek indult a magyar biztosítási
piac. 1997-ben gyorsabban fejlődött, mint a nemzetgazdaság. A díjbevétel (az 1996-os
adatokhoz képest) 28 százalékkal 195 milliárd forintra nőtt, ráadásul a közelgő
Európai Uniós csatlakozás rásegít erre a folyamatra - nyilatkozta lapunknak Kiss
Attila, a Generali Budapest Biztosító Rt. megyei értékesítési igazgatója.
- Ön szerint milyen hatással lesz a magyar biztosítási piacra az euro bevezetése?
- Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz számunkra mindenképpen az életszínvonal
emelkedését jelenti, gazdasági fejlődést, növekedést von maga után, hiszen az ország
gazdaságát egy magasabb szintre emeli. A biztosítások szempontjából várhatóan
nagyon nagy nyereségre fognak szert tenni azok az emberek, akiknek az idő tájban jár
le a biztosításuk, amikor az euro megjelenik. Ekkor ugyanis hatalmas reálérték-növekedés
fog bekövetkezni.
- Sok tévhit kering a biztosítások kockázatosságáról…
- Bizonyos mértékben biztosításba fektetni a megtakarított pénzt biztonságosabb,
mint a banki befektetések. A világ minden táján, így Magyarországon is, a biztosító
társaságok nemzetközi érdekeltségű szövetségekbe tömörülnek, és esetleges tönkremenetelükkor
egymásnak szolgálnak fedezetül. A biztosítók ugyan 1-2 százalékkal alacsonyabb
kamatot fizetnek, és a banki befektetésekre állami garancia van, de ennek ma Magyarországon
mindössze 2 millió forint a felső határa.
- Milyen különbségeket lát a hazai és a nyugati biztosítási kultúra között?
- Sajnos Magyarországon az emberek többsége még mindig a régi CSÉB-rendszerben
gondolkodik, ahol a biztosító kis befizetésre kis szolgáltatást nyújtott, ami nem is
volt arányos a befizetéssel. Ezért az emberek nem látták értelmét annak, hogy
biztosításokkal foglalkozzanak. A rendszer logikátlanul volt felépítve, így nem igazán
működött. 1989-ben, amikor a külföldi biztosítók is megvethették lábukat a magyar
piacon, elhozták magukkal a nyugati kultúrának azt a részét, amiben a biztosító
szolgáltatóként van jelen, egy bizonyos fajta biztonságot hozva létre az életünkben,
és a befizetett éveink ellenében magasabb összeget garantál nekünk. Nyugaton a kórházakban
(teljesen elfogadottan) jelen levő biztosítóknál az emberek már a gyermekük megszületése
pillanatában gondoskodnak jövőjükről. De leginkább az előtakarékossági jelleget
emelném ki. A nyugdíjpénztár abszolút része a nyugati társadalmaknak, nem is működhetne
másként.
- Magyarországon melyek a legkedveltebb biztosítási formák, és kik kötik
ezeket?
- Jelenleg az életbiztosítások uralják a piac 90 százalékát, és mivel nagy
a kreativitásuk, bármilyen korosztálynak ajánlhatók. Két réteg van ma Magyarországon,
akik ezeknek a biztosításoknak a többségét kötik. Egyrészt a pályakezdő korosztály,
az új házasok és a fiatalok, másrészt a 35-40 év közötti korosztály. A fiatalok a
saját maguk életének biztosításán keresztül a gyermekeikről kívánnak
gondoskodni.
A leépülő társadalombiztosítási rendszer következtében harmadik elemként az állam
és az ügyfél közé belépett a biztosító, így a magánnyugdíj-pénztár intézménye.
Ez leginkább a 35-40 év közötti korosztályt érinti, akik nyugdíj-előtakarékossági
biztosításokat kötnek. A futamidő végén három lehetőség közül választhatnak:
vagy azonnal egy összegben felveszik a pénzüket vagy egy bizonyos időn belül, vagy
esetleg életük végéig életjáradékot kapnak. Erre azért van szükség, mert
jelenleg a nyugdíjpénztár minimum 10 évi tagság és rendszeres befizetés után szolgáltat.
A kettő együtt, a nyugdíjpénztár és nyugdíj-előtakarékossági biztosítás, egészen
biztosan garantálja azt, hogy nyugdíjas éveikben nem lesz problémájuk.