Vissza a tartalomjegyzékhez

MUNKAT'ÁRSUNKTÓL
Magyarország joggal örülhet

Kedden délelőtt Brüsszelben megkezdődtek az érdemi csatlakozási tárgyalások az Európai Unió, valamint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország között. Az EU képviselői külön-külön ültek tárgyalóasztalhoz a hat tagjelölt ország külügyminisztereivel. A magyar külügyminiszter történelmi pillanatnak nevezte a Magyarország európai uniós felvételét célzó tárgyalások megkezdését.

Martonyi János a csatlakozási tárgyalásokra érkezve nyilatkozott az MTI-nek. Mint elmondta, Magyarország pozíciói az október 29-i főtárgyalói fordulóhoz képest változatlanok, s várakozásaink szerint az EU oldalán sem következett be időközben változás. A magyar külügyminiszter bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a januárban kezdődő német elnökség alatt a még nyitott témakörök közül minél többnek az ügyében sikerül majd megegyezésre jutni. Arra a felvetésre, amely szerint újabban a 2002-nél is távolabbi időpontok hangzanak el a tagjelöltek fölvételére vonatkozóan, Martonyi kijelentette: nyolc év óta - amikor Budapest először vetette föl EU-csatlakozási szándékát - forgalomban vannak olyan jelzések, hogy lassulni fog az EU bővítése. „Mi azonban nem ezekből a jelzésekből indulunk ki. Megvan az okunk és az alapunk arra, hogy kitartsunk törekvéseink mellett.” A csatlakozási tárgyalások kapcsán a Süddeutsche Zeitung rámutat: a bonni kormány gondosan kerüli az új tagok felvételi időpontjának megnevezését. E halogató taktikában a többi EU-tagállamban is partnerre talált: nem szabad olyasmit mondani, amit a csehek, magyarok, lengyelek utólag számon kérhetnének. A tárgyalások pszichológiája szempontjából ennek persze vannak előnyei. Az unió nyomást akar gyakorolni annak érdekében, hogy a tagjelöltek keményen munkához lássanak, és átrágják magukat a 80 ezer oldalas közösségi joganyagon. A német külügyminiszter által fennen hangoztatott „realizmus” oka azonban a brüsszeli közösség belső problémájában rejlik: az EU képtelen elindítani a szerkezeti és agrárpolitika esedékes reformját. Egyetlen tagállam sem akar lemondani a Brüsszeltől kapott bőkezű szubvenciókról.
A tavasszal kezdődött tárgyalás során már lezárták a tudomány és kutatás, az oktatás, valamint a kis- és középvállalatok témakörét. Az informatika és az iparpolitika terén a magyar fél kér átmeneti szabályozást. A közös külpolitika témájában Budapest készen áll az EU-normák átvételére, ám az unió ezt a témát a ciprusi kérdés megoldatlansága miatt egyelőre egyik csatlakozó féllel sem akarja lezárni. Az audiovizuális kultúra fejezete is függőben van még, noha az unió részéről elismerték: Magyarország komoly lépéseket tett az elvárások teljesítése felé. Günter Verheugen német külügyi államminiszterrel tárgyalva Martonyi hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartaná, hogy a jövő év júniusára - a német EU-elnökség végére - a közösségi joganyag mintegy felében megvalósuljanak az érdemi tárgyalások. Ennek érdekében a magyar fél azt tervezi, hogy további hét fejezetről nyújtja át pozícióit. Egy effajta menetrend is alátámasztaná azt a magyar célt, hogy 2000 végére befejezhetők legyenek a tárgyalások - mondta a magyar külügyminiszter. Hans van den Broek, az új tagok felvételéért is felelős EU-biztos örömét fejezte ki az eddigi tárgyalások menetével kapcsolatban. „Magyarország joggal örülhet az elért pozíciójának, legyen büszke az érdemeire, és tegyen további erőfeszítéseket a célbajutás érdekében” - mondta mosolyogva a holland EU-biztos.