MUNKATÁRSUNKTÓL
A részvények kialakulása

Sorozatunkban továbbra is a tőzsdei kifejezések magyarázatával foglalkozunk. Ez esetben azzal, hogy a gabonakereskedelemből hogyan alakult ki a részvénypiac a tőzsdén.

Az első tőzsdék feladata az volt, hogy megszervezzék az azonos minőségű árucikkek tömeges kereskedését. Ezek a termékek többnyire gabonafélék, állati termékek voltak. Az első ilyen kezdetleges tőzsde - a XVI. században - Londonban nyitotta meg kapuit.
A világháborúk és a gazdasági válságok végtermékeiként megjelentek a hitelt és a tulajdont megtestesítő értékpapírok, a váltók, a hitellevelek, a kötvények; az állam pedig az újjáépítéseket állampapírok kibocsátásából befolyt bevételekből finanszírozta. Később, a gazdasági fellendülésnek köszönhetően egyre több nagyvállalat és gyár jó fedezettel rendelkező részvénytársasággá alakult át. Ez mind a két fél számára előnyösnek bizonyult, hiszen a társaságok nagyobb tőkét tudnak forgatni, a befektetők pedig osztalék formájában a nyereségből részesednek. Ahogy korábban az ország egyik felében vásárolt gabonáról szóló papírért az ország másik felében közel azonos minőségű gabonát lehetett venni, ugyanúgy egy vállalat részvényét helyettesítette egy hasonló kvalitásokkal rendelkező vállalat értékpapírja. Mivel mind az állam, mind a vállalatok megfelelő fedezettel rendelkeztek, ezért semmi akadálya nem volt annak, hogy papírjaik árusítása a tőzsdén is elkezdődjék. Mindenki, aki egy vállalat részvényével rendelkezik, résztulajdonosa a társaságnak. Az évek során egy nyereséges vállalat részvénye felértékelődik, ami az alábbi táblázaton is jól látható: például a részvények névértéke 1997-ben 1991-hez képest 1458 százalékkal nőtt, a piaci érték pedig közel 4000 százalékkal.

A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények

	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997
Részvények száma	20	23	28	40	42	45	47
Részvények névértéke (milliárd Ft)	18,2	28,8	38,3	79,8	211,7	286,1	265,5
Részvények piaci értéke (milliárd Ft)	38,2	47,2	81,7	181,5	327,8	852,5	1475,6