Vissza a tartalomjegyzékhez

SZOBOTA ISTVÁN
Szigorítják a Btk.-t

Megkezdődött a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény módosításának általános vitája a Parlamentben. A törvénymódosítás alapjául az a júliusi kormányhatározat szolgál, amely a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépésről szól. A kormány több mint száz helyen kívánja módosítani a Btk.-t. A javaslatokat az SZDSZ és az MSZP túl szigorúnak, a MIÉP pedig enyhének tartja.


Dávid Ibolya igazságügy-miniszter    Fotó: MTI

A vitanap Dávid Ibolya igazságügy-miniszter bevezetőjével kezdődött, aki szerint a múltban a büntetéskiszabási gyakorlat konkrét szankciói jóval alatta maradtak a törvény szerint kiszabható felső határnak. Ez a gyakorlat, valamint a bűnözési helyzet rosszabbodása egészen odáig vezetett, hogy a büntetőjogi fellépés eltávolodott a társadalmi igazságérzettől. Ez indokolja most az életfogytig tartó szabadságvesztés tényleges meghosszabbítását egészen az elítélt haláláig, a vagyonelkobzás lehetőségének szélesítését, a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását, a pénzbüntetés felemelését az eddigi háromszorosára, valamint azt, hogy a bírósági ítéletben a kiszabható büntetési mérték középértéke legyen az irányadó. Az előterjesztés elsősorban a szervezett bűnözés visszaszorítására helyezi a hangsúlyt. Ebbe a körbe sorolja és ezen belül tárgyalja a robbanóanyaggal, lőszerrel, lőfegyverrel való viszszaélést, a fegyvercsempészetet, a pénzmosást és a kábítószerrel való visszaélést. Dávid Ibolya kiemelte, hogy „előnyt” élveznek a gyermekek és kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények és a kábítószerrel való mindennemű visszaélés (a fogyasztás éppúgy, mint a terítés). A szabályozás külön tárgyalja a tanúk védelméről és a fedett nyomozók alkalmazásáról szóló passzusokat is. Az új megközelítés biztosítaná a tanúk névtelenségét és a szembesítés mellőzését speciális esetben.
A MIÉP képviselője, Fenyvessy Zoltán hozzászólásában szigorúbb intézkedéseket szorgalmazott, és annak a véleményének adott hangot, hogy a drogfüggő bűnelkövetők ne mentesüljenek az ítélet alól orvosi kezelésnek való alávetettség fejében. Az MSZP és az SZDSZ képviselői nyíltan elutasították a drogfogyasztókkal szembeni büntetés szigorítását. A kormány álláspontja szerint ugyanis az állami intézményrendszer eddig nem közölt egyértelmű értékítéletet a társadalommal, aminek eredményeképpen a társadalom egy része már elkezdett szocializálódni a kábítószerre. Dr. Hack Péter (SZDSZ) és Vastagh Pál (MSZP) egyaránt úgy vélte, hogy a kormányjavaslat elfogadása az alkalmi drogfogyasztó fiatalok ezreit juttathatja börtönbe, míg a rendszeres kábítószer-fogyasztók esetében lehetővé teszi a gyógykezelést. Véleményük szerint ennek a szigorító intézkedésnek nem lesz elrettentő hatása. A Btk. módosítása a kormány tervei szerint januártól lépne hatályba.