Vissza a tartalomjegyzékhez

SZOBOTA ZSUZSA
Jaj a terhes és szoptató asszonyoknak

Amerikai tisztségviselők jelentése szerint a szabad ég alatt sátorozó koszovói albánok száma jelentősen csökkent az utóbbi napokban, miután Milosevics kivonta csapatait a tartományból. A hazatérő polgárokra azonban lerombolt falvak, hideg és további nélkülözések várnak. A hosszú hónapok óta tartó nélkülözés és a szűnni nem tudó félelem, netán a háború okozta sebesülések miatt legyengült szervezetű lakosságnak további problémákkal kell szembenéznie. A koszovói tragédia a hétköznapokkal folytatódik - állítja a New York Times.

A vidéki egészségügyi ellátás teljesen összeomlott - állítják a megmaradt egészségügyi dolgozók, és ennek eredményeként valószínűleg polgárok százai haltak meg. A háború polgári áldozatait kezelő orvosok közül a kormányerők legalább húszat letartóztattak. A fogságba esett orvosokat a szerb hatóságok megverték és legalább kettőt meg is öltek. Az egyik szemtanú szerint, amikor a rendőrök kihallgattak egy környékbelit, rögtön az orvosok után érdeklődtek. A koszovóiak nem biztosak abban, hogy az egészségügy szándékos leépítéséről volt-e szó vagy a háború elkerülhetetlen következményéről. Jugoszláv kormánytisztviselők szerint szó sincs megfélemlítési politikáról, azok az orvosok pedig, akiket letartóztattak, a fegyveres felkelőket támogatták.
A lázadók által ellenőrzött területeken sok orvos nem meri a betegeket kezelésben részesíteni, mások pedig nem rendelkeznek a szükséges felszerelésekkel, gyógyszerekkel illetve áramszolgáltatással. Olyan nagy a bizalmatlanság orvos és beteg között, hogy még tűzszünet idején is folyamatosan halnak meg az emberek megfelelő ellátás hiányában. Orahovac környékén és más térségekben is attól tartanak a polgárok, hogy amennyiben a nem felkelők által irányított területeken kérnek orvosi ellátást, letartóztatják őket. Számukra az orvosi ellátás tulajdonképpen megszűnt, a külföldi segélyszervezetek által felajánlott kezelések kivételével.
A lakosok bizalmatlanságát példázza annak az apának esete, aki miután fia megszületett, nem merte feleségét kórházba szállíttatni, mert az asszony elvesztette eszméletét. A legközelebbi klinikát lerombolták, a körzeti egészségügyi központ pedig orvosok és gyógyszer híján üresen áll, ajtajai elbarikádozva. Az apa kétségbeesetten keresett segítséget az országúton rohanva, és kizárólag egy újságírókat szállító autót volt hajlandó megállítani, hiszen az újságírók jelenléte biztonságot jelentett. Sok falu lerombolása és közel 250 ezer ember hajléktalanná tétele után a kormány a NATO-fenyegetések hatására sok csapatot visszavont. De a félelem továbbra is jelen van. Ahogy az emberek előbújnak rejtekhelyeikről, arról számolnak be, hogy többen menekülés közben haltak meg. A hegyekben az idősek és a kisbabák voltak a legvédtelenebbek. Az egyik sebész arról számolt be, hogy az elmúlt három hónap során 300 operációt végzett el, felét sérült lázadókon. Jelenleg 15 ezer ember tartozik a körzetéhez. Sok betege az egészségtelen életkörülmények és gyógyszerhiány miatt halt meg. Az ENSZ Menekültügyi Hivatala szerint a mindeddig szabad ég alatt tartózkodó menekültek, akiknek száma mintegy 50 ezerre tehető, nagy része mostanra már hazatért. Az Amerikai Külügyminisztérium jelentése azonban körülbelül 10 ezer olyan emberről számol be, akiknek nincsen menedékük. A tél pedig egyre közeleg...