MAGYARY FERENC
Ideológiafrontok a színház kérdésében

A Nemzeti Színház leállított építésével és a Felvonulási térre tervezett másik felépítésével kapcsolatban a kormányzati szakmai érvek hiánya jelzi azt, hogy politikai indíttatású döntéssel állunk szemben. Lehet, hogy a Fidesz-kormányzat megvalósítja Csurka nagy álmát, a szentistváni Magyarország jelképét: a Hősök tere, a Regnum Marianum templom és a „magyar formájú” színház szellemi erőterében mozgó tömeg képét?

A lerombolt Regnum Marianum. „A hely szelleme“    Fotó: Vörös Szilárd

A múlt héten született meg a kormány döntése a Nemzeti Színház Erzsébet téri építkezésének leállításáról. Az ötödik kerületi helyszín helyett a Felvonulási teret jelölték ki. A részletekről a Szépművészeti Múzeumban éppen a Sátán leányai című szoborkoncepció előtt számoltak be a kultusztárca vezetői, akik - kínosan - azt hangsúlyozták, hogy véletlenül sem politikai-ideológiai döntés született, hanem szikár szakmai megfontolások vezettek az Erzsébet téri helyszín abortálásához. Hámori József kultuszminiszter kifejtette, hogy túl drága az építkezés, a kész épület mintegy 20 milliárd forintot tenne ki. Ezen kívül a döntést közlekedési és környezetvédelmi érvekkel indokolta.
A bejelentést üdvözölte Csurka István író, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke, akinek reményei szerint a majdan állami támogatással megépülő Regnum Marianum templom és a Műcsarnok mellett egy jó arculatú kulturális tér jöhet létre, s az új tervek alapján „magyar és magyar formájú” színház jöhet létre. Csurka szavaiból egy furcsa vízió tárul fel: a nép, amely egy mise után elmegy a Hősök terére - a jobboldal közkedvelt mozgalmi terére- koszorúzni, majd pedig a „nemzeti” Nemzetiben magyar szavalatot hallgat…
Egyébként a Felvonulási tér e században a Horthy-korszakban is, de leginkább a kommunista rezsim ideje alatt liturgikus hellyé vált.
Bán Ferenc, az eddig épült Nemzeti Színház tervezője elmondta, hogy nincs miért magyarázkodnia: ő és munkatársai tisztességes munkát végeztek, nem politikai megfontolások vezették őket. Az előző pályázat bírálóbizottságában résztvevő nemzetközi szakembereknek lesz majd véleménye erről a dologról - nehezen fogják ezt a döntést megérteni.
A döntésben leginkább érdekelt Budapest főváros polgármestere, Demszky Gábor külföldi útjáról hazatérve meglepetve tapasztalta, hogy egy ilyen nagy horderejű döntést anélkül hoztak meg, hogy a fővárost akár csak tájékoztatták volna. Kezdeményezését, hogy ezt a kérdést Orbán Viktor kormányfővel személyesen tárgyalják meg, a miniszterelnök elődei gyakorlatától eltérően elutasította. Így a jövő hét elején Demszky Hámori Józseffel tárgyal.
Van miről tárgyalniuk: az érvényes szerződés szerint a Nemzetit az Erzsébet téren fel kell építeni, ha az nem történik meg, akkor az eredeti állapotot visszaállítva kell a telket az önkormányzatnak visszaszolgáltatni. A kormány a színházból csak egy garázst hagyna, amit a fővárosi önkormányzat viszont nem fogad el. Bonyolítja a helyzetet, hogy az új építkezésre kiszemelt Felvonulási téri terület a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, amit nem készülnek átadni a kormánynak. Az MDF frakcióvezetője minapi nyilatkozatában ennél egyszerűbbnek látja a kérdést: Balsai István bejelentette, hogy ebben az esetben kisajátítják azt. Ráday Mihály, a fővárosi önkormányzat tanácsnoka, ismert városvédő lapunknak elmondta, hogy a kisajátítással, kártérítési összeggel szemben is megvannak a bíróságon a fellebbezési lehetőségek.
Még az sem világos, hogy az új és kisebb, igénytelenebb épület valóban olcsóbb lenne-e a már épülőnél. Ugyanis az Erzsébet tér helyreállítására költendő összeggel és a garázsba már beépített hárommilliárd forinttal együtt az új színházra fordítandó összeg már több, mint amennyit az építkezés befejezése igényelne.
Kérdéses, hogy a tárgyalások során mennyi marad majd a kormány szakmai érveiből. Pelyva György zuglói alpolgármester lapunknak elmondta, hogy a döntés előkészítésében velük sem egyeztettek, így a kijelölt helyszín közműhelyzetéről sincs jelenleg reális képük. A kormány terveinek végrehajtásához előbb a jelenlegi helyett egy új szabályozási tervet kell elkészíteni (amely beleilleszkedik a fővárosiba, ez utóbbit viszont ehhez át kellene dolgozni), és utána jöhet szóba a tervpályázat kiírása, majd a tervek engedélyeztetése. Az új szabályozási terv Zuglóban jövő októberre készül el.
Ráday Mihály tájékoztatta lapunkat arról, hogy a kormány által kijelölt helyszín a Felvonulási tér visszaparkosításra kijelölt része, ez a terv a környezet, a zöldterület számára is csapást jelent. Emellett a színház a város szélén nem tudja betölteni fő hivatását: azt, hogy kultúraszervező helyszín legyen. A nemzet színházának többet kell tudnia, mint egy átlagos városi színháznak.
Az ellenzéki pártok politikusai szerint egyértelműen politikai döntésről van szó. Árulkodó az is, hogy a kormánydöntést pont Demszky Gábor távollétekor hozta meg a kormány. Az is jellemző, hogy az építkezés, amelynek haladnia kellett volna, egy hónapja állt már.
A színházi szakma képviselői természetesen kerülik a politikai megközelítést. Bálint András, a Nemzeti igazgatója szakmailag nagyon rossz döntésnek tartja, de politikai kérdésekhez nem szól hozzá. Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, dramaturg szerint ha itt arról szól a dolog, hogy négyévente mindent újra kell írni, akkor egyértelmű, hogy most már nem lesz Nemzeti Színház. A kormány döntése ezen a területen is a frontvonalak megnyitását jelentette. Az első tárgyalási forduló a Fővárosi Önkormányzatot képviselő Ráday Mihály és Várhegyi Attila államtitkár között szintén azt mutatta, hogy jelenleg nem látszik olyan közös pont, amely alapján a tárgyalásokat el lehet indítani.