Iskolák, jótékonysági intézmények, utcák és épületek viselik a nevét. Edward
Colston a szobrán olvasható felirat szerint Bristol legerényesebb s legbölcsebb
fiainak egyike. Pedig pénzét rabszolga-kereskedelemből szerezte. Ezzel most kezdenek
tisztába jönni az emberek ebben a délnyugat-angliai kikötővárosban, amely száz éven
át az egyik legfontosabb rabszolgakereskedelmi kikötő volt az országban.
Edward Colston 18. századi kereskedő, a parlament egykori tagja most megosztja a városlakókat.
„Sokan tisztelik őt, mert nagyon sokat adott a városnak és a szegényeknek, de arról
alig esik szó, mivel kereste a pénzét, noha napjainkban ez mindinkább tudatosodik az
emberekben” - mondta Peter Courtier, aki egy Colstonról elnevezett épületben a
Bristoli Faji Egyenlőség Tanácsában dolgozik.
Háromszáz évvel azután, hogy a bristoli rabszolgakereskedelem 1698-ban, a londoni
Royal African Company monopóliumának megszűntével komoly méreteket öltött, a város
kezdi felismerni, hogy gazdagságának nagy része a rabszolga-kereskedelemre épült. A
parlament 1791-ben sok bristoli kereskedő nagy örömére leszavazta a rabszolgaság
megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. „Az egész város a
rabszolga-kereskedelemre támaszkodott. A vagyon óriási része embermilliók nyomorúságából
származott” - mondta a Városi Múzeum egyik munkatársa, Christine Jackson, aki az
utóbbi két évben egy erről szóló kiadványon dolgozott. Munkája során félreértések,
félretájékoztatások sokaságával és itt-ott a múlt tagadására való hajlandósággal
találkozott. Bristolban annak idején valamilyen módon mindenkinek köze volt a
rabszolga-kereskedelemhez. 1698-tól a brit rabszolgakereskedelem megszűntéig, 1807-ig
Bristolból több mint 2000 hajó vitorlázott nyugat-afrikai kikötőkbe, hogy egyenként
250 rabszolgát rakodjon be, akiket az Atlanti-óceánon át a karibi szigetekre szállítottak.
A hajók azután cukorral, gyapottal és dohánnyal megrakva tértek vissza Bristolba. A
18. és a 19. században ezek a termékek alkották a város gazdaságának alapjait. A
mai fekete bőrű lakosok - mintegy 9000 fő - későbbi bevándorlók leszármazottai.
Anna Summers történész azonban úgy véli: a város rosszul tette, hogy nem vett tudomást
múltjáról, mert Bristol a rabszolgaság ellen tiltakozó mozgalomban is fontos szerepet
játszott, mivel voltak olyan fehér bristoliak is, akik befogadtak főleg Amerikából szökött
fekete rabszolgákat. (MTI)