Nincsen könnyű helyzetben a héten hazánkba látogató Leonyid Kucsma ukrán elnök,
hiszen a szomszédos állam gazdasági mélypontja csak tetézte az eddig is meglevő
gazdasági nehézségeket. „Ukrajna fő makrogazdasági mutatóinak további romlásával
kell számolni az év végén az oroszországi pénzügyi válság hatására” - közölte
Igor Sumilo gazdasági miniszterhelyettes. A hazai össztermék éves 0,5 százalékos növekedése
helyett 1,5 százalékos esés várható, míg az előrejelzett 12 százalékos infláció
19 százalékra nő. Az orosz pénzügyi összeomlás hatására a hrivnya csaknem 60 százalékkal
romlott augusztus óta, de az árak szerencsére csak mérsékelt ütemben követték a leértékelést.
A külkereskedelmi mérlegben 204 millió dolláros veszteség fog keletkezni.
A Világbank hamarosan 600 millió dollár hitelt folyósít Ukrajnának, amit az ország
a gazdasági átalakításra fordít majd, s várhatóan csütörtökön születik döntés
az IMF részéről a szeptember elején megállapított, három évre szóló 2,2 milliárd
dolláros IMF hitelkeret második, 100-125 milliós részletének folyósításáról.
Valerij Litvickij, az elnök gazdasági tanácsadója úgy látja, az ország nem fog
tudni megfelelni az IMF feltételeinek - legalábbis ami a béradósság csökkentését
és a költségvetési készpénzbevételek mértékét illeti -, ezért módosítást
fog kérni a pénzintézettől.
A kormány a lakossággal és a megyékkel szembeni tartozásait a térségre jellemző
eszközökkel kívánja leróni; az állampolgárokat az Ukrgaz cégtől kapott 2,2 milliárd
köbméter földgázzal fizeti ki. Az állam a földgázhoz úgy jutott, hogy a gázipari
vállalat az orosz földgáz ukrán tranzitálása után fizetett adóját ilyen módon
szolgáltatta be.
Az Ukrajnát évek óta sújtó belső fizetési válság egyik fő oka egyébként a
barter-kereskedelem, aminek aránya a belkereskedelemben az év első nyolc hónapjában
41,6 százalékot tett ki. A „bartervírus“ már járványt okozott Ukrajnában, és
Kucsma elnök új ígérettel próbálta rávenni az ukrajnai vállalatokat barterügyleteik
mérséklésére. Azoknak a gép-, fém- és vegyipari vállalatoknak ugyanis, akik 1999.
január 1. és július 1. között a megállapított szinthez képest egy százalékkal csökkentik
kereskedelmükben a barter arányát, egy százalékkal kevesebb nyereségadót kell
fizetniük. A Donyecki Vas-, és Acélművekben meglepődtek, amikor megtudták, hogy a
helyi bank az egy hónappal ezelőtti 1,6 millió hrivnya (430 ezer dollár) értékű
hitelkérésük egy részét - 100 ezer hrivnyát - cipőkben szándékozik kifizetni.
„Ha tudnának valakit, akinek cipőre lenne szüksége, kérem, mondják meg neki, hogy
hívjon fel minket” - mondta viccelődve a gyár egy magas pozícióban lévő
beosztottja a Financial Times angol lap újságírójának.