Lehet, hogy már csak 4-5 év választ el minket attól a sokak szerint csodálatos
naptól, melytől fogva egy magyar fiatalembernek sem kell többé rettegnie, hogy postaládájában
kötelező sorkatonai szolgálatra hívó iratot talál. Nem kell többé azon spekulálnia,
miként cselezze ki a katonaorvost, őrültnek tetesse-e magát vagy - amint a régi
vicc mondja - amputáltassa-e mindkét karját, hogy aztán lúdtalp miatt
alkalmatlannak találják. Úgy néz ki, hogy rövidesen Magyarországon is megszűnik a kötelező
és megszületik az önkéntes sorkatonai szolgálat, amellyel már régóta terhes a társadalom,
ám a törvényhozás bábája szerint a szülés még várat magára.
Halad a hadseregreform. Irány a NATO
Általában mindenki egyetért abban, hogy a jövő katonái Magyarországon is önkéntesek
lesznek. Más megoldás nincs; a legtöbb szakértő szerint az új helyzethez csak így
tudunk alkalmazkodni. Ha ez nem lenne elég, vegyük hozzá azt is, hogy míg évente
90-100 ezer fiatalt tudnak besorozni, csak 20-22 ezer „felvételére” van hely a
seregben. Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök
határozottan úgy látja, hogy az elmúlt időszakban kialakult biztonsági helyzet már
nem igényli a kötelező sorkatonai szolgálaton alapuló tömeghadsereg típusú
szervezetek létét; át kell gondolni egy új rendszer bevezetésének a feltételeit:
- Egyre nagyobb a társadalmi és politikai igény a sorkötelezettség eltörlésére
és egy hivatásos sereg létrehozására. Az igazi nagy kérdés az, lehet-e biztosítani
a megfelelő létszámot önkéntesekből, azaz lesz-e elég önként jelentkező, akikkel
fel lehet tölteni az állományt. Min múlik ez? A haderő pozícióján, a munkaerőpiacon,
illetve nem utolsó sorban a társadalom támogatásán. Hatékony toborzórendszert kell
kialakítani. Motiválni kell az embereket a szolgálat vállalására, például katonai
szolgálathoz kötve bizonyos állásokat, megfelelő szállást, ruhát, élelmiszert, egészségügyi
ellátást biztosítva. Továbbá társadalmi garanciákkal kell szolgálni, mint például
felvételinél a plusz pontok, adókedvezmények, megfelelő fizetés, amelyből az
otthonmaradt család is finanszírozható, ne adj’ Isten halál esetén háttérbiztosítás
a család számára - tehát anyagi juttatások.
Az önkéntes katonai szolgálat csak akkor lesz versenyképes, ha elég erősek a motiváló
tényezők. A honvédség nem a társadalomtól különálló szervezet, hanem annak
szerves része; szolgálja a társadalmat. Mint ilyen, a kormányzati és törvényi
rendelkezéseknek van alárendelve. Ki kell jelölni a célokat, ennek megfelelően azt,
hogy mire használjuk a hadsereget. Ennek alapján kell meghatározni a honvédséget.
Megfogalmazódott a cél: profi hadsereget szeretnénk. Ehhez kellene közelíteni. Ennek
kivitelezése belekerül néhány évbe a társadalmi döntés megszületése után, ami
sajnos még nincs is meg. Annyit azonban mondhatok: a tendencia határozottan az önkéntes
sorszolgálat felé mutat.
- Mik a NATO elvárásai ezzel kapcsolatban?
- A NATO nem várja el tagjaitól, hogy önkéntes hadseregük legyen; legtöbb tagországa
azonban azzal rendelkezik. A NATO katonai szövetség. A mi alkotmányunk csak az önkénteseket
engedi külföldre fegyveres szolgálatra, és a NATO-tagság is az önkéntesség felé
mozdít el bennünket.
- Az átalakítás mennyire terhelné meg a költségvetést?
- Érezhetően megterhelné, de ezek a költségek hosszabb távon jó befektetések. A
jelenlegi struktúrában a katonaidő csak a kiképzésre elég, arra is csak épphogy. A
kiképzés költséges dolog, márpedig minden bevonulás után végig kell csinálni. A
szolgálati idő rövidülésével a kiképzések gyakorisága egyre sűrűbbé vált,
jelenleg ez évente négy alkalom. A féléves szolgálat őszintén szólva még kevésbé
lenne szerencsés az említett okok miatt. A több évre szerződött katonát magasabb
szinten lehet kiképezni. Ez profibb és olcsóbb is, ha minden körülményt figyelembe
veszünk.
Galovicz János nyugalmazott ezredes, parlamenti képviselők katonai szakértője,
a Magyar Hadtudományi Társaság Légierő szakosztályának elnöke is így számolta.
- Galovicz úr! Mik a feltételei az önkéntes sorállomány létrehozásának?
- Először is megfelelő jogszabályokat kell létrehozni. A szolgálati körülményeket
át kell formálni, csakúgy, mint az emberi és jogi viszonyokat a katonák között. Nem
elhanyagolható a megfelelő fizetés biztosítása sem. Most a sorkatona illetménye 4-5
ezer forint, plussz az ellátás, ruha s a többi. A szerződésesé 30 ezer, de ő nem
kap teljes ellátást. Ebből is következtethetünk, hogy az átalakításhoz több pénzre
van szükség, ám később ez igen kifizetődővé válik. Jelenleg a sereg hivatásos,
szerződéses és sorköteles katonákból, valamint polgári dolgozókból tevődik össze.
A sorállomány csökkentésével csak drágul a sereg, mivel az üresen maradt posztokat
fizetett személyzettel kell feltölteni. A szerződéses sorkatona hosszabb időt szolgál,
szakmailag sokkal profibb, mint a 9 hónapra, vagy félévre besorozott. Ilyen módon, a
sereg létszámát is lehet csökkenteni. Így az eszközökre sem kellene annyit fordítani,
mivel a kiképzéseknél kevesebb használódik el. Természetesen végig békehadseregről
beszélek, a szükségállapot az más. Olyankor minden polgár köteles a honvédelemre a
maga lehetőségeihez mérten.
- Hogy néz ki ez, ha nincs kötelező szolgálat?
- Ki-ki amihez ért, amije van, azzal szükség esetén a haza rendelkezésére kell állnia.
Ez független a sorozási szisztémától. Önkéntes sereg esetén több megoldás van háborús
helyzet esetére. Az USA-ban például ilyenkor felfüggesztik a hadkötelezettség alól
való mentességet. Az is megoldás, ha szerződéses tartalékos állományt tartunk
fent, ezek fizetést kapnak és időnként be kell vonulniuk kisebb karbantartásokra békeidőben
is. Svédországban bebizonyították, hogy egy középfokú végzettséggel rendelkező válogatott
polgári réteget katonai részfelada- tokra profi szinten pár nap alatt be lehet tanítani;
ők ezt gyakorolják is. A honvédelmi kötelezettség nálunk szintén alkotmányos kitétel
rendkívüli helyzetben.
- Miért pont most történik a haderőátalakítás?
- Az ügy alig egy évtizede került valóban a mi kezünkbe. A másik dolog, hogy a
biztonságpolitikai szempontok teljesen megváltoztak. Megszűnt a bipoláris világ. Egy
Európán belüli háború esélye majdnem nulla, tőlünk délre azonban szinte bármikor
kitörhet a „csetepaté”. Az új kihívásokra új megoldásokkal kell reagálni.
Amint az Öböl-háborúban vagy a falklandi háborúban is látható volt, a létszámfölény
semmit nem használt a szakmai profizmussal és a technikai fölénnyel szemben. Ez a
profizmus hivatásos állományt igényel. Ez nem csak elmélet; a magyar hivatásosok
rendkívül jól teljesítenek külföldön, mesterien oldják meg a feladatokat, nem értéktelenebbek
bármely neves ország katonáinál.
- Mit gondol, az átlag magyar ellenzi-e a sorkötelességet?
- A felmérések arra mutatnak, hogy a lakosság nagy része, ha nem is teljesen jól
informált, de az önkéntes szolgálatot preferálja. A németeknél, mint nálunk is,
sok az alternatív szolgálatot választó fiatal, ott a lakosság 96 százaléka az önkéntes
seregre voksol.
Csökkentik a sereg létszámát. Kiürülnek a bakancsok? Fotók:
Somorjai L.
Kállai László ezredes, a Magyar Honvédség kiképzési csoportfőnöke kissé
problémásabbnak látja az áttérést:
- Minden katona örülne, ha sikerülne váltani. Ehhez azonban mind törvényi,
mind társadalmi, mind piaci, mind technikai szintű változásokat kell eszközölni,
melyek mindegyike költségigényes. A törvényi változtatások talán a legkevésbé
problémásak, a törvényeket emberek hozták létre, így emberek meg is tudják változtatni
azokat. A társadalom morális támogatásának megszerzése kényesebb. Sokszor nekünk róják
fel a polgárok, hogy nincs megfelelő kiképzés. Ez önmagában nem igaz, mivel egy
magyar hivatásos katona egyszerre katona, szerelő, sajtószakember, pedagógus, pszichológus
és sorolhatnám. Például, ha egy amerikai profi katonát elküldenek egy konkrét
feladat végrehajtására és nem indul az autója, viszszamegy a parancs adójához, mert
a feltételek nem adottak a végrehajtáshoz. Ezzel szemben a magyar megszereli a járművet,
és végrehajtja a feladatot. Tudni való, hogy a lemaradás nem itt keresendő. Inkább a
technikai felkészültségben, ami viszont megint csak pénzügyi probléma. A magyar honvédség
eddig a tartalékaiból tartotta fenn magát, ami azonban elfogyott. Erre a mindenkori
kormánynak reagálnia kell.
A parlament óriási feladatot szabott ránk a NATO-csatlakozással, amit nekünk teljesítenünk
kell. Mi elfogadjuk, hogy a társadalom jogos elvárásokkal él a hadsereggel szemben, de
ez igazából akkor korrekt, ha a feltételeket is megadja hozzá. Önkéntes hadsereg is
csak akkor lesz, ha a társadalom létrehozza. Ha mondjuk egy sorkatona fizetése nettó
50 ezer, akkor egy tiszthelyettesé 100 ezer, egy tisztté, például egy ezredesé 200
ezer forint körül lenne. Nem tudom, hogy havi ötvenezerért ki az, aki hajlandó lenne
elmenni harcolni. Szükséges, hogy a hadsereg a munkaerőpiacon is versenyképes ajánlattal
tudjon megjelenni. Ha újságkihordással kétszer akkora jövedelmet tudok realizálni,
mint katonáskodással, akkor miért válaszszam a sereget? Pontosan a versenyképtelenség
miatt félő, hogy nem tudnánk feltölteni úgy az állományt, ahogy kellene. A társadalom
preferálja az önkéntes sorállományt, de jó lenne, ha a feltételrendszert is hozzátenné.
- Ön szerint miért esett csorba a honvédség presztízsén?
- Úgy tűnik, a társadalom és a fegyveres erők nem tudtak összetalálkozni. A társadalom
megítélése szerint a honvédség korábban idegen hatalom kiszolgálójaként jelent
meg és ez rossz érzéseket táplált a honvédséggel szemben. Sajnos az emberek
gondolkozása még nem idomult a rendszerváltás utáni helyzethez. Tudni kell, hogy a
nemzetnek honvédségre szüksége van. A magyar katonákat szívesen látják, ha a határt
kell őrizni, ha árvíz van, ha szükség van. A katonákat azonban nem lehet nem tudomásul
venni, ha épp nincs rájuk szükség. El kell őket tartani, mégpedig úgy, hogy
hasznavehetőek legyenek. A honvédség nem azért van, hogy különféle kellemetlenségeket
okozzon a honfitársaknak, hanem, hogy védelmezze őket.
A törvényhozás legnagyobbrészt egyetért a hadkötelezettség megszüntetésével,
jobban mondva az önkéntes katonai szolgálatra való átállással. A Fidesz és az MSZP
is úgy látja, hogy erre szükség volna, de nem tartják még időszerűnek a folyamat
elindítását. Mécs Imre, a SZDSZ katonai politikusa, az előző kormányzati ciklusban
a honvédelmi bizottság elnöke is az önkéntesség híve. A katonaságnak szerinte
minden szinten jót tenne a struktúra megváltoztatása.
- Meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan helyzet, ami az eddig használatos tömeghadsereg
politikáját igényli. Nincs. A NATO kollektív védelemben részesít minket, közvetlen
háborús helyzet pedig nem fenyeget. Az átalakítás csak a békeidőben alkalmazott
sorkatonai szolgálatot érintené. Egy önkéntes katona jóval többet ér, mint egy kötelezett.
Morálisan odaszántabb, a hozzáállása teljesen más. Más részről lényegesen
magasabb szinten van szakmailag is.
- Gondolja, hogy be lehet tölteni a sorállományt önkéntesekkel?
- Az önkéntességgel megváltozna az egész intézmény légköre, a hivatás súlyát
növelné meggyőződésem szerint. A régi rend indukálta paszszív rezisztencia ellen jó
orvosságnak találom. Úgy gondolom, hogy a probléma megoldható, a most sorozottak
20-25 százaléka bevonulna.
- Az ön számításai szerint is ez a gazdaságosabb megoldás?
- Igen, 5-10 évre számolva saldo pozitív.
- Mikorra várható - ha már itt tartunk - a hivatásosok anyagi helyzetének
- hogy is mondjam - normalizálása?
- 1999. január elsejétől. Az átlagos köztisztviselői fizetéshez mérten is jobban
meg lesznek becsülve a katonák.
- Mikorra lenne megvalósítható a szóban forgó reform?
- Az SZDSZ javaslata az, hogy az elkövetkezendő 4 év alatt ez folyamatosan történjen
meg. Egy közvéleménykutatással ki lehetne deríteni, hogy lenne-e elég jelentkező,
és hogy mit várnának el ettől a munkától. Parlamenti vitát kezdeményeztünk erről
a kérdésről. A kisgazdák kivételével a többi párt is támogatja az elképzelést,
de nem tartják érettnek a helyzetet a reform beindítására. Úgy gondolom, hogy a pártok
meggyőzhetőek.