Az amerikai nagy hatótávolságú rakéták csendes, kulcsfontosságú résztvevői
voltak a Koszovóval kapcsolatos tárgyalásoknak. Az Egyesült Államok már felhasználta
rakétáit arra, hogy Bagdadban áramszünetet okozzon az Öböl-háború idején, hogy
bosszút álljon terroristákon és bérgyilkosokon, és hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse
a szerbeket Daytonban. A szerbek és Szlobodán Milosevics jugoszláv elnök most ismét a
rakéták útjába álltak. A NATO figyelmeztetett: amennyiben folytatódik a koszovói
albánok mészárlása, a szerb katonák és a különleges rendőrség pedig nem vonulnak
ki, a rakéták repülnek. A NATO egy olyan támadást dolgozott ki, amelynek kezdetén az
amerikai hadihajókról és tengeralattjárókról indított Tomahawk rakéták tucatjai
kezdenének el Jugoszlávia felé repülni, amennyiben a diplomácia kudarcot vall.
A NATO a Szerbiával szembeni erőszakot nem lelkesedéssel kezdeményezte, csak miután a
szövetséges államok, látva az atrocitásokról és a menekültekről készített
borzalmas felvételeket, megfelelő lépésekre szánták el magukat. Ennek ellenére továbbra
is diplomáciai megoldást szeretnének. Az amerikai politikusok folyamatosan “komoly erőbevetésről”
beszélnek, mintha ezek a szavak meghátrálásra kényszerítenék Milosevicset. A
jugoszláv elnök korábban bevallotta nyugati politikusoknak: meglepték és megzavarták
azok a rakéták, amelyek 1995-ben Banja Luka szerb város körül csapódtak be.
A Tomahawk rakéták valóban nagyon hatásosak. Fedélzeti számítógépeik részletes
radartérképen látják a célpontot, és műholdakkal tartják a kapcsolatot azért,
hogy a rakéta biztosan célba érjen. Azonban nem minden esetben vethetők be. Irodaházakat
és nem megerősített épületeket felrobbantanak, mivel azonban a rakéta csak 450
kilogramm robbanóanyagot szállít, bunkerek, barlangok és megerősített épületek
ellen hatástalanok.
Miután augusztusban Afrikában amerikai nagykövetségeket ért terrorista támadás,
Clinton a Tomahawkokat Osama bin Laden terrorista hálózatára irányította. Az amerikai
haditengerészet mintegy nyolcvan rakétát indított útnak. A rakéták egyenként 750
ezer dollárba kerülnek, így az egész támadás költsége 60 millió dollár volt. Az
akció eredményessége a mai napig vitatott. De a támadás legalább azt a látszatot
adta, hogy a Clinton-kormányzat harcol a terrorizmus ellen. És ami még meggyőzőbb:
egyetlen amerikai katonának sem kellett az életét kockáztatnia az akció során.
A Tomahawk rakéták azonban csak álló célpontok ellen vethetők be, a szerbek pedig
hatvan mozgatható légvédelmi löveggel is rendelkeznek - ezeket csak vadászrepülők
tudják hatástalanítani. A szerb vezető már egyértelművé tette, hogy számára a
legfontosabb Koszovó megtartása, a koszovói polgárok engedelmességre kényszerítése.
Nem akar tárgyalni a Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerilláival, akiket terroristáknak
tart. Ami pedig a gerillákat illeti, ők kizárólag a teljes függetlenséget fogadnák
el. A rakéták - legyenek bár technikai mesterművek - továbbra is hatástalanok a
sok évszázados gyűlölettel és keserűséggel szemben. (Newsweek)