Vissza a tartalomjegyzékhez

MUNKATÁRSUNKTÓL
Az évszázad gazdasági pere

Hétfőn Washingtonban elkezdődtek annak a monopólium-ellenes pernek a tárgyalásai, melyet az amerikai Igazságügyi Minisztérium és húsz szövetségi állam indított a Microsoft szoftvercég-óriás ellen. Az évszázad legfontosabb gazdasági perének kimenetele az egész komputer-korszak további fejlődését meghatározhatja.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium azzal vádolja a Bill Gates vezette Microsoft szoftvercéget, hogy illegális piacfelosztással és versenyellenes magatartással akarta a szoftverpiacon amúgy is monopolisztikus helyzetét tovább erősíteni, versenytársait csődbe kényszeríteni, és a piac jövőjének teljes ellenőrzését hatalmába keríteni. Ma a világon működő személyi számítógépek több mint 80 százaléka a Microsoft által kifejlesztett és forgalmazott Windows nevű operációs rendszerrel működik. Az Internet-korszak beköszöntével azonban egyre kapósabb lett az Internet-böngészőnek (browser) nevezett szoftver is, amely az Internetre való rákapcsolódást és az azon való navigációt teszi lehetővé.
E program legsikeresebb fejlesztője és forgalmazója 1995-ig a Netscape Communications Corp. nevű szintén amerikai cég volt. Az 1995-ben még 90 százalékos piaci részesedéssel bíró Netscape az Internet-böngésző piacnak mára csak a felét mondhatja magáénak. A vádirat szerint a Microsoft 1995-ben azzal az ajánlattal kereste meg a Netscape-et, hogy amennyiben ő nem teszi be a lábát a Windows piacra, a Microsoft sem fejleszt ki konkurens Internet-böngésző terméket. A Netscape ezt az ajánlatot elutasította. Ez a piacfelosztásra való törekvés az amerikai monopóliumellenes törvényekbe ütközik, melyek célja, hogy biztosítsák a sokszereplős piaci verseny jótékony ár- és minőségszabályozó hatását a vásárlók számára.
Az eredeti kereset benyújtása óta azonban újabb vádpontok merültek föl, melyek mindegyike arról szól, hogy a Microsoft ki akarta szorítani a piacról versenytársait. A szoftver-óriás várhatóan azzal védekezik majd, hogy más termékeket azért épített be a Windows operációs rendszerbe, hogy jobban ki tudja a vásárlókat szolgálni, és a célja nem az olyan riválisok, mint pl. a Netscape, vagy a Caldera bekebelezése volt. A perben egyébként a Netscape elnöke, James L. Barksdale a vádat képviselő amerikai kormány koronatanúja lesz.
A kilátásokat illetően a szakértők több variációt is lehetségesnek tartanak. Amennyiben a Microsoftot két cégre osztják fel, az valószínűleg hátrányos hatással lesz a számítástechnikai iparágra és az egész amerikai gazdaságra. Amennyiben az ítélet kimondja, hogy a Microsoft monopólium, a cég azonnal hátrányba kerül azokban a magánjogi perekben, melyeket a Sun Microsystems, a Bristol Technologies és a Caldera indított ellene. Kérdéses, hogy az amerikai monopóliumellenes törvények értelmezési nehézségei és a vádpontok szerteágazósága miatt mikor és hogyan zárulhat le a per. Abban azonban mindenki egyetért, hogy bármi legyen is az eredmény, annak kihatásai messze túlmutatnak az ezredfordulón.