Újra az abortusztörvényről tárgyal az Alkotmánybíróság (AB). A Pacem in Utero
Egyesület indítványa a magzati élet védelméről szóló törvény és a végrehajtásáról
kiadott rendelet megsemmisítésére irányul. Az AB sajtóosztálya a Hetek kérésére
elmondta, hogy az indítványozók elsősorban azt kifogásolják, hogy a törvény nem
határozza meg a méhmagzat jogi státuszát, és nem biztosít megfelelő védelmet, ebből
következően az abortusz lehetősége továbbra is széles körben megengedett, s könynyen
elérhető.
Mint ismeretes, az AB 1991-ben nem hozott határozott állásfoglalást abortuszügyben,
inkább megkerülte a problémát. A döntés szerint ugyanis azt a kérdést, hogy a
magzat ember-e vagy sem, az Országgyűlésnek kell eldöntenie. Ezzel ellentétben a halálbüntetés
esetében a taláros testület érdemi döntést hozott, annak ellenére, hogy több
alkotmánybíró és neves jogász úgy gondolta, a döntés a Parlamentre tartozik.
A két döntés között más ellentmondások is mutatkoznak. Míg a halálbüntetés eltörléséről
szóló határozat szerint az ember élethez való joga minden más jog fölött áll, és
az élet elvétele - néhány nagyon speciális esetet kivéve (például jogos védelem)
- mindig önkényes. A magzat védelmével kapcsolatos döntés indoklásában azonban
az AB a magzat élethez való joga és az anya önrendelkezési joga közötti konfliktust
elemzi. A kérdésben azonban a bírák között nem volt teljes az egyetértés. Lábady
Tamás és Zlinszky János alkotmánybírók különvéleményükben egyaránt amellett
foglaltak állást, hogy az anyának nincs joga rendelkezni a magzat élete felett. Határozat
egy hónap múlva várható, és valószínűleg még a jelenlegi összetételű Alkotmánybíróság
hozza meg.