HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Igénylik a párbeszédet az egyházakkal
„Az egyházaknak joga van politizálni, ezért nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy az állam és az egyház szétválasztása azt jelenti, hogy a felekezetek nem szólhatnak bele a közéletbe” - mondta Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának ülésén. Elhangzott az is: az állam és az egyház szétválasztása megtörtént, de a harmonikus együttműködés kérdése még nem rendezett, a kormány ennek megoldásához szeretne hozzájárulni.
Semjén Zsolt Fotó: Vörös SzilárdA civilben katolikus teológus és vallásszociológus államtitkár elmondta: hozzáláttak a kormányprogram egyházi kérdésekkel foglalkozó részének megvalósításához. Így terveik szerint a jövő évtől - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - fakultatív tantárgyként jelenik meg az iskolákban a hitoktatás, amelyhez azonban az állam anyagi támogatást, az iskolák pedig a tanrendbe illeszkedő, úgynevezett védett tanidőt biztosítanak. Erre az előzetes számítások szerint 1,5 milliárd forintot fog a költségvetés a jövő évben biztosítani. A helyettes államtitkár tervei között szerepel, hogy elérje: 2000-től változzon a személyi jövedelemadó egyházak számára felajánlható 1 százalékával kapcsolatos szisztéma. Mégpedig úgy, hogy „a létszámarányos megoldás felé kellene elmozdulni”, azaz az egyházaknak összes támogatójuk arányában kellene részesülniük a befolyt összegből.
Az ülésre tíz felekezet képviselői, köztük a négy nagy történelmi egyház mellett az unitárius, az adventista, a baptista, a metodista egyház, valamint a Krisna-tudatú Hívők Közössége és a Hit Gyülekezete kapott meghívást. Az ellenzéki képviselők, így a bizottság szocialista elnöke, Kósáné Kovács Magda, valamint a szabad demokrata Fodor Gábor elsősorban arra kívántak választ kapni, hogy Semjén államtitkár-helyettes szerint miért lenne szükséges a magyar állam és az egyházak - általa is az európai normákkal összhangban állónak nevezett - viszonyán változtatni. Az ellenzéki képviselők szerint az államnak továbbra is semleges magatartást kellene tanúsítani a vallási kérdésekben, míg ifjabb Hegedűs Lóránt MIÉP-es képviselő az állam beavatkozását sürgette, nevezetesen, hogy szigorítsák az egyházalapítás feltételeit, illetve vizsgálják, hogy egyes egyházak tevékenysége nem társadalomellenes-e.
Semjén Zsolt válaszában kifejtette: a történelmiséget értékelni kell, s ők négy történelmi egyház, illetve más felekezetek viszonylatában gondolkodnak. Az ülésen jelenlevő adventista, unitárius, baptista valamint krisnatudatú hívők képviselői nem értettek egyet ezzel a különbségtétellel. A Hit Gyülekezete képviselőjének kérdésére válaszolva a helyettes államtitkár elmondta: természetes joga valamennyi egyháznak, hogy a gazdálkodási és vállalkozási tevékenységéből jövedelemhez jusson, és az ebből származó hasznot hitéleti célokra viszszaforgassa. Egy készülő törvénymódosítással azt kívánnák kiszűrni, hogy egyes kft-k egyházi formában működve törvénytelen módon jussanak profithoz. Semjén Zsolt hozzátette: reméli, hogy a Hit Gyülekezete nem veszi úgy, hogy ez a módosítás rá vonatkozik, hiszen annak célja éppen a törvényesen működő egyházak védelme.
