Vissza a tartalomjegyzékhez


A HÉTEN TÖRTÉNT

Argentin fegyvereladási botrány

A Buenos Aires-i amerikai nagykövetség szerdán cáfolta a napokban felröppent hírt, miszerint Argentina Washington tudtával és beleegyezésével adott el fegyvereket Horvátországnak 1991-ben, illetve Ecuadornak 1995-ben. Daniel Nelson volt argentin külügyminiszteri hivatalnoknak a Clarin című lapban megjelent kijelentésére reagálva Washington leszögezte, hogy az Egyesült Államok támogatta a balkáni országokkal szembeni fegyver-embargót, és „nem tudott semmilyen fegyver-transzferről Argentína és Horvátország között, nem is folytatott semmilyen tárgyalást Argentínával ez ügyben”. Az illegális fegyverüzlet körül összecsapott hullámok a Carlos Menem által vezetett jelenlegi argentin kormány eddigi legnagyobb botrányát eredményezték, ami többek között Oscar Camilion védelmi miniszter állásába került, de egy állami fegyvergyár vezetőinek letartóztatását is magával vonta. A vádak szerint 7150 tonna fegyver Horvátországnak való eladása, illetve az Ecuadornak juttatott több ezer gépfegyver már csak azért is figyelemreméltó, hiszen a vitatott időben argentin csapatok is állomásoztak a Balkánon az ENSZ békefenntartó égisze alatt, a Peru és Ecuador között kötött békeszerződésben pedig Argentína a kezes szerepét töltötte be. (MTI)


Japán bocsánatkérés

Szerdán Japánba érkezett Kim De Dzsung dél-koreai államfő. Kim februári megválasztása óta első ízben látogatott el Japánba. Obucsi Keidzo kormányfő a tervek szerint „mély sajnálatát” fejezi majd ki a Korea 1910 és 1945 közötti japán gyarmatosítása alatt történtekért, és a hírek szerint a japán bocsánatkérés ezúttal konkrétabb lesz, mint Murajama Tomiicsi szociáldemokrata párti kormányfő négy évvel ezelőtti bocsánatkérése volt. Dél-Korea ragaszkodik ahhoz, hogy minden új japán kormány kifejezze sajnálatát a múltban történtek - többek között a koreai nyelv használatának betiltása, férfiak kényszermunkára, nők bordélyokba való hurcolása - miatt. A japán kormánypárt több képviselője ellenzi, hogy a szigetország - amint az a terveiben szerepel - közös közleményben fejezze ki megbánását a Koreai-félsziget gyarmatosítása miatt. A konzervatív Liberális Demokrata Párt jobboldali politikusai szerint Japánnak nem kell minden kormányváltás, illetve dél-koreai elnökváltás esetén bocsánatot kérnie. „Az 1965-ben kötött japán-dél-koreai alapszerződésben e kérdést már rendezték” - közölte Eto Takami, az igazgatási ügynökség volt vezetője. (MTI)


Újabb emberrablás Csecsenföldön

Három brit mérnököt raboltak el a szakadár orosz köztársaságban két héttel azt követően, hogy Camilla Carr és Jon James szociális munkások 14 hónapos fogvatartás után 1998. szeptember 20-án kiszabadultak. A három férfi már egy éve egy olyan távközlési rendszer építésén dolgozott a Granger Telecom nevezetű brit cég megbízásából, amely elkészültekor a csecsen kormány szerint az ország lakosságának 95 százalékát ellátná. A fegyveres támadás a fővárosban, Groznijban lévő otthonukban érte őket, amikor húsz felfegyverzett, egyenruhás férfi a britek testőreivel való összecsapás után elfogta őket. A külügyminisztérium szóvivőnője elmondta: „Kapcsolatban állunk a mérnökök családjával, munkaadóival, és az orosz hatóságok együttműködését is kértük az elraboltak biztonsága és mielőbbi kiszabadulása érdekében.” (MTI)


Blair kínai incidense

Tony Blair a héten Sanghajba látogatott. Ez az első eset, hogy a brit miniszterelnök Kínában jár, mióta Hong Kongot visszacsatolták az anyaországhoz. A szorosabb katonai és kereskedelmi kapcsolat létrehozása mellett a környezetvédelem és az oktatásügy területein való együttműködés elősegítése a két ország közötti tárgyalások célja. Az egyébként kedélyes hangulatú találkozót azonban később az a sajnálatos esemény zavarta meg, hogy a kínai hatóságok letartoztatták Xu Wenlit, egy szókimondó demokrata aktivistát, amiért a brit médiának nyilatkozott Blair ötnapos kínai látogatásáról. Miután az angol államfő tudomást szerzett az esetről, azonnal beszélt Chiang Cemin elnökkel, minek eredményeként Xut rövid időn belül szabadon engedték. Blair, jóllehet elismerte a kínai kommunista rezsim eredményeit a szegénység felszámolásában, azt is elmondta: „Nem leplezzük, hogy továbbra is komoly gondot fogunk fordítani az emberi jogokra, a politikai és vallási szabadságra.” (MTI)