RAMOR FRIGYES
Feszült a viszony kurdügyben

„A török hadsereg támadási parancsra várva teljes harckészültségben áll arra az esetre, amennyiben Szíria nem hagy fel a rebellis kurd tevékenység támogatásával” - nyilatkozta Mesut Yilmaz török miniszterelnök egy isztambuli napilapnak adott interjújában.

Egy kurd asszony ül kisgyermeke bölcsője mellett. Mi lesz velük?   Fotó: MTI

Törökország azzal vádolja déli szomszédját, hogy az segíti az ország déli részén autonómiáért küzdő kurdokat és bújtatja Abdullah Öcolan kurd vezetőt. De Szíria nemcsak a Kurd Munkáspárt (PKK) bázisainak, hanem más terrorszervezeteknek is menedéket ad. Az ország a közel-keleti terrorizmus főhadiszállása - nyilatkozta Yilmaz.
Hoszni Mubarak egyiptomi elnök Ankarába érkezett, hogy szorgalmazza a szír-török konfliktus tárgyalásos megoldását. Néhány órával megérkezése előtt Yilmaz még egy utolsó figyelmeztetést intézett Szíriához. „Elegünk van a szavakból, tetteket akarunk látni” - hangzott a felszólítás.
Kadhafi ezredes, Líbia első számú vezetője televíziós beszédében kijelentette: egy esetleges török támadást Szíria ellen Líbia elleni támadásnak is vesz. Beszédében gazdasági szankciókkal fenyegette meg Törökországot. Kilátásba helyezte, hogy török támadás esetén bezáratja a Líbiában működő török vállalatokat, és görög cégeket hív a helyükre.
Damaszkusz értetlenül áll a török vádak időzítésével kapcsolatban, és megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Ankara problémáinak megoldását másoknál keresi. Faruk as Saraa szíriai külügyminiszter nyilatkozatában hangsúlyozta: Damaszkusz hozzáállása a PKK ügyében semmit sem változott, s úgy vélte, a feszültség Izrael nyomására éleződött így ki.
A Hürriyet című vezető török napilap arról számolt be, hogy Ankara csapatösszevonásokat végez a szíriai határ mentén, és megerősítette a határ melletti stratégiai fontosságú városait Hatay tartományban. Bár Izmet Sezgin török védelmi miniszter cáfolta ezt, az újság több szemtanút idézett, akik állították, hogy harckocsik és páncélozott gépjárművek közelednek a 600 km hosszú török-szír határhoz. A védelmi miniszter kijelentette, hogy a térségbe érkező katonák az évenkénti NATO hadgyakorlatra érkeznek.
A két ország között már hónapok óta növekszik a feszültség. Szíria elvesztette az Eufrátesz folyó vízkapacitásának mintegy felét amiatt, hogy Törökország felduzzasztotta a folyó vizét és intenzív öntözéses mezőgazdasági termelést indított be a folyó melléki területeken. Szíria szintén fájó sebe a törökországi Hatay tartomány, amelyet 1939-ben vesztett el. A terület stratégiai jelentőségét az adja, hogy a földnyelv benyúlik Szíria területére. A török-izraeli katonai együttműködés is csak növeli a bizalmatlanságot Törökország és a többi arab állam között, akik egy arab ellenes szövetség létrejöttétől tartanak. Damaszkusz egyenesen az arab világ elleni „ördögi szövetségnek” nevezte a két ország együttműködését, amivel veszélyeztetik a közel-kelet egyensúlyát.
Törökország szinte mindegyik szomszédjával ellenséges viszonyban áll. Az elmúlt héten Ankara Libanont is támadással fenyegette meg, mert szerinte az is rejteget területén PKK aktivistákat. Faresz Buiez libanoni külügyminiszter tagadta a vádakat, és kijelentette: országa területén mintegy másfél éve már nincsenek kurd gerillák.
A török-iraki ellentétek is kiéleződtek azután, hogy tízezer török katona hatolt be iraki területre a PKK állásai ellen. Ankara nem kívánta megerősíteni a hírt, Bagdad viszont a csapatok azonnali kivonását követelte. Mindez annak dacára történt, hogy a török kormány szeptemberben kifejezte az iraki-török kapcsolatok javításának szándékát. Korábban Törökország elégedett volt Szaddám Huszeinnek a kurd kérdésben mutatott politikájával. Az iraki diktátor a közelmúltban mérgesgázokat is bevetett az észak-iráni kurdokkal szemben. Az akciónak egyes jelentések szerint 100 ezer áldozata is lehetett. Jelenleg azonban Törökország is dollármilliárdokat veszít az Irakot sújtó szankciók miatt, mivel korábban török csővezetékeken keresztül áramlott az iraki olaj a mediterrán országokba.
Ankara konfliktusban áll a görög ciprusi vezetéssel is. A viszály az év első felében azoknak az orosz gyártmányú Sz-300 légelhárító rakétáknak az esetleges szállítása kapcsán robbant ki, amelyek görög ciprióta megrendelésre érkeznének a megosztott szigetre. Törökország fenyegetései miatt a tervezett üzlet lebonyolítását már hónapok óta halogatják. Ezek szerint, ha Ciprusra szállítanák a rakétákat, Törökország feltétlenül megtámadná azokat.