HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Tornádók készülnek Koszovó fölé
„Csupán azt akarjuk, hogy a szerb erők hagyják el Koszovót, azt nem, hogy Koszovó elhagyja Jugoszláviát” - jelentette ki Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, aki szerint a NATO már elégséges felhatalmazással rendelkezik ahhoz, hogy katonai műveletet kezdjen a dél-szerbiai tartományban.
A Clinton kormányzat tervei szerint nem fogják bevetni az amerikai szárazföldi erőt, ha a NATO a szerbek megtámadása mellett dönt - jelentette az AP hírügynökség. Amennyiben Milosevics nem hajlandó tárgyalást folytatni a koszovói albánokkal, nem vonja vissza csapatait a tartományból és továbbra is akadályozza a segélyszolgálatokat a menekültek elérésében, „kizárólag légierőt fogunk alkalmazni” - mondta egy magas rangú tisztségviselő.
A NATO 430 repülőgépet toborzott össze a tagállamok nemzeti hadseregeinek légierejéből az esetleges koszovói beavatkozásra - mondta William Cohen amerikai védelmi miniszter. Amerikai védelmi illetékesek közölték a Reuters hírügynökséggel, hogy az észak-atlanti szervezet bármikor felhatalmazhatja Wesley Clark tábornokot, az európai NATO-erők főparacsnokát a katonai akció elindítására. A felhatalmazás azonban még nem jelenti a harci cselekmények automatikus elkezdését. Várhatólag azután adják meg ezt az engedélyt, hogy Gerhard Schröder leendő német kancellár befejezi péntekre kitűzött washingtoni látogatását. Ez lesz a NATO utolsó előkészületi lépése. Mindazonáltal - mint Cohen kifejtette - Washington továbbra is bízik benne, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök időközben jobb belátásra tér, és nem lesz szükség a katonai fellépésre.
Milosevics állítása szerint megkezdődött a szerb biztonsági erők visszavonása. Albright külügyminiszter azonban kételkedik a politikus szavahihetőségében. Ugyanakkor kijelentette, hogy Európa általában osztja a szerb atrocitások miatti amerikai botránkozást, és kész támogatni egy NATO támadást. Kivételt képez Németország, Olaszország, Spanyolország, Dánia és Görögország, akik tartózkodnak a kérdéssel kapcsolatban, s nem értenek egyet azzal az amerikai állásponttal, hogy a támadás megindítása ne függjön a Biztonsági Tanács határozatától.
Oroszország pedig nyíltan szembeszegült a Clinton kormányzattal. Az Állami Duma Jugoszlávia bombázása esetén az orosz NATO Alapító Okirat felmondását kezdeményezi - erősítette meg Gennagyij Szeleznyov, a Duma elnöke, provokációnak minősítve a tervezett légi csapásokat. „Az erő alkalmazása nem fogja elősegíteni a helyzet normalizálását a dél-szerbiai tartományban, éppen az ellenkező hatást váltja majd ki” - figyelmeztetett Igor Ivanov orosz külügyminiszter, aki találkozott Szlobodan Milosevics jugoszláv miniszterelnökkel.
Titkos rendezési terv?
Egy koszovói lap kivonatokat közölt egy olyan titkos okmányból, amely - az újság állítása szerint - a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapás elkerülését célzó végső tárgyalások alapját képezi.
A javaslat, amelyet a Koha Ditore című albán nyelvű újság hozott nyilvánosságra, önigazgatást biztosítana a dél-szerbiai tartománynak, amelynek többségi albán lakossága függetlenséget szeretne. További követelmény lenne a jugoszláv és szerb katonai egységek viszszavonása. Ez alól kivétel lenne Koszovónak Macedóniával és Albániával közös nemzetközi határa mentén húzódó 10 kilométeres sáv.
A dokumentum 2500 fős új koszovói rendőrséget képzel el, amelynek tagjai közt 90:10 arányban lennének albánok és szerbek, a tartomány nemzetiségi összetételének megfelelően. Az albán lap szerkesztője szerint az okmányt - amelyet a lap kivonatolva ismertetett - a nyugati országok és Oroszország képviselőiből álló nemzetközi összekötő csoport nemrégiben tartott londoni találkozóján fogadták el. A Reuters - mint jelentésében közölte - megkapta a szöveg teljes másolatát, de annak hitelességét nem tudta független forrásból megerősíteni.
