Vissza a tartalomjegyzékhez


INNEN-ONNAN

Az orvosok írnak a legrondábban

Immár számítógépes elemzéssel is alátámasztott tény, amit eddig is sejteni lehetett: az összes szakma képviselői közül az orvosok írnak a legrondábban. A komputeres elemzést Walesben végezték el, és az orvosok még akkor is sokkal csúnyábbak írtak, mint más szakmabeliek, amikor kifejezetten arra kérték őket, hogy a lehető legszebben végezzék a betűvetést. A számítógépes elemzés amúgy elég egyszerű volt: a gép visszautasított minden olyan betűt, amelyet képtelen volt „elolvasni”, azaz azonosítani. A Reuters beszámolója szerint némi jót is lehet azonban az orvosok tollkezeléséről mondani: a betűkkel ugyan hadilábon állnak, ám a számokat sokkal olvashatóbban írják. Így lehet, hogy az orvosok - főképp patikusokból álló - „olvasótábora” nem tudja kibogarászni, milyen gyógyszert adjon, de az biztos, hogy annyit ad belőle, amennyit az orvos felfirkantott. (MTI)


Kiemelik Nelson egykori hajóját

Uruguayban ahaditengerészet részt vesz két, a XIX. század elején a La Plata folyó torkolatában elsüllyedt, történelmi múltú hadihajó kiemelésében. Az egyik a brit Agamemnon, amelynek parancsnoka három éven át a későbbi trafalgari győztes, Horatio Nelson volt, a másik pedig a San Salvador nevű spanyol hadihajó. Az 1781 áprilisában vízre bocsátott Agamemnonnak 64 ágyúja volt és 500 ember befogadására volt alkalmas. Számos tengeri ütközet után homokzátonyra futott Punta del Este kikötő közelében, és ezt követően sorsára hagyták. A San Salvador 1812-ben egy augusztusi éjszakán süllyedt el egy heves viharban. Két hobbybúvár találta meg 1992-ben az Agamemnont, egy évre rá pedig a spanyol hajót. Az oxfordi egyetem tengerkutatói tavaly megvizsgálták a hajóroncsokat. Véleményük szerint a napóleoni időkből a San Salvador az eddigi legjelentősebb hajózási lelet. (MTI)


„Show-sóvár” amerikaiak

Az amerikaiak leginkább a show-kért sóvárognak, s mozira és sporteseményekre kevesebbet költenek. Az Egyesült Államok lakossága 10,4 milliárd dollárt áldozott tavaly arra, hogy élő show-kat láthasson, míg mozijegyből összesen csak 6,5 milliárd dollárnyi kelt el, sporteseményekre pedig 6,3 milliárd dollárért váltottak belépőket. Az AP ismertetése szerint hat évre visszatekintve - és az inflációt is figyelembe véve - 1,8 milliárd dollárral költöttek többet az amerikaiak show-jegyekre. Az átlag amerikai 1997-ben 38 dollár 78 centért „show-zott”, 24 dollár 44 centért mozizott, és 23 dollár 43 centért szurkolt kedvenc játékosainak. A mozik és a sportesemények kárára történő eltolódás oka, hogy egyre több a show - ami az Egyesült Államokban úgyszólván mindent jelent, ami színpadon zajlik, a színházi előadástól a Las Vegas-i szállodák színpadain fellépő sztárok kabaréjáig vagy slágerestjéig és a bárok műsoráig -, míg sportrendezvényekből nagyjából ugyanannyi akad, mint régebben, a moziba járók hadát pedig a videózás apasztja. (MTI)