Jevgenyij Primakov miniszterelnök mindenkinek adott valamit: a miniszteri
kinevezésekkel gyakorlatilag az összes parlamenti frakció tárcához jutott, még a
Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Liberális Demokrata Párt is, amely korábban egyértelműen
elutasította az új kormányfő támogatását. Zsirinovszkij a tőle megszokott hévvel
üdvözölte Szergej Kalasnyikov munkaügyi és népjóléti miniszter kinevezését,
amelyet a kormánylista legjobban sikerült választásának nevezett, és kijelentette,
hogy Primakov tapasztalata kivezetheti Oroszországot a válságból.
A teljes egészében még meg sem alakult kormány Alekszandr Sohin miniszterelnök-helyettes
lemondásával máris átalakult. Sohin nem értett egyet Mihail Zadornov pénzügyminiszteri
kinevezésével, akit szintén felelősnek tart az előző kabinet csődjéért. Primakov
a lemondást személyes kirohanásnak és felelőtlen tettnek nevezte, amely nem gyengíti
a most felálló kormányt.
Jevgenyij Primakov miniszterelnök máris nekilátott ígérete beváltásához: az állam
elkezdte a munkavállalók iránti adóssága törlesztését. Nagyarányú kifizetések
kezdődtek a fegyveres erők és más csoportok felé. A diákok elmaradt ösztöndíjának
kifizetését is megkezdte az állam. Az orosz lapok ugyanakkor erősen támadják a „Primakov-csomagot”,
amely az elmúlt másfél év ötödik válságkezelő programja. Az első négyet nem
tudták megvalósítani, s az Izvesztyija értékelése szerint a jelenlegi kormánytól
sem várható, hogy korszakalkotó újdonságokkal szolgáljon. A Kommerszant Daily című
üzleti napilap értékelése szerint a program átmeneti gazdasággal rendelkező országgá
minősíti vissza Oroszországot. „Ez az út visszafelé vezet, az egykori Szovjetunió
irányába” - figyelmeztetett az orosz lap, amely felhívta a figyelmet: az október
7-re meghirdetett országos tiltakozások alááshatják az éppen megkezdődött
konszolidációt.