Az ENSZ fegyverzet-ellenőrei már két alkalommal is jelentették az Egyesült Államoknak,
hogy Irak három vagy négy összeszerelt robbantórendszerrel rendelkezik, amelyekre mindössze
dúsított uránium tölteteket kell felhelyezni ahhoz, hogy húsz megatonnás atombombákká
váljanak - jelentette a Washington Post című amerikai újság.
Amennyiben Bagdadnak valóban sikerült atomfejek nélküli nukleáris fegyvereket előállítania,
Irak jóval közelebb áll ahhoz, hogy a világ atomhatalmai közé kerüljön, mint azt
eddig sejteni lehetett. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy Irak plutóniumot vagy dúsított
urániumot is beszerzett volna, amelyek nélkül viszont nukleáris fegyvereket nem tud előállítani.
Ennek ellenére Irak nukleáris programjában a robbantórendszerek előállítása óriási
előrelépést jelent. Az amerikai újság szerint felvetődik a kérdés: megfelelően végezte-e
munkáját a Clinton-kabinet és a Nemzetközi Atomenergia Hivatal. A Hivatal ellenőrizte
a múltban azt, hogy Irak valóban ne folytassa nukleáris fegyverprogramját. A bécsi székhelyű
intézmény 1996 óta rendszeresen azt a jelentést adta le az ENSZ Biztonsági Tanácsának,
hogy nem talált „semmilyen utalást tiltott felszerelésre, alapanyagokra, illetve tevékenységre.”
„A nukleáris fegyverek gyártásának legbonyolultabb része a hasadóanyag előállítása”
- mondta az egyik tisztviselő. „Nem mintha az elméleti rész, a fegyvertechnikai
oldal, illetve az atommaghasítással kapcsolatos problémák könnyűek lennének. De egy
dolog biztos: könnyebbek a hasadóanyag beszerzésével és megfelelő összeállításával
kapcsolatban felmerülő problémáknál.”
Független elemzők is egyetértenek abban, hogy az atomfegyverek előállításában
kulcsfontosságú szerepe van a plutónium, illetve dúsított uránium beszerzésének.
Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy amenynyiben Iraknak sikerül dúsított urániumot
beszereznie a feketepiacon, akár napok alatt működőképes fegyvereket tud előállítani.
A „Szaddám-probléma” megoldása
Amerikai kongresszusi republikánus képviselők kedden javaslatot tettek arra, hogy az
Egyesült Államok közel százmillió dollár katonai segélyt adjon olyan iraki ellenzéki
csoportoknak, amelyek Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésén fáradoznak -
jelentette a CNN amerikai hírcsatorna.
„Ez már az 55. nap, hogy Irakban nem folyik a fegyverzet-ellenőrzés” - jelentette
ki Trent Lott Mississippi állambeli republikánus képviselő az „Iraki felszabadítási
tervezet” elnevezésű dokumentum bemutatásakor. „A probléma Irakban nem az iraki nép,
hanem Szaddám Huszein. Közvetlenül, aktívan, nyíltan kell az ellenzéket támogatnunk,
ez vezetne Szaddám Huszein megbuktatásához. Elérkezett az idő arra, hogy a politikai
támogatáson túl közvetlen katonai segítségnyújtásra kerüljön sor”.
A Clinton-kabinet nem válaszolt azonnal a republikánus felvetésre, amely gyakorlatilag
nyílt elkötelezettséget jelentene Huszein megdöntésére. A tervezetet ugyanakkor támogatják
egyes demokrata képviselők is, Lott pedig elárulta, hogy tárgyalt kormánypárti képviselőkkel
is a tervezet megalkotásának folyamán.
A múltban a Fehér Ház azon az alapon utasította el az iraki ellenzék nyílt támogatását,
hogy az további kötelezettségeket róna az Egyesült Államokra. Az ellenzéki
csoportok maguk is a titkos támogatásnak örülnének jobban, amiből nem tűnik ki egyértelműen,
hogy Washington pénzeli tevékenységüket. A CIA 1991-ben, az Öböl-háborút követően
támogatott már iraki ellenzéki tömörüléseket, a kongresszus pedig beleegyezett
abba, hogy az Egyesült Államok humanitárius, illetve politikai támogatást nyújtson a
kurdoknak és más, Irakon kívül tevékenykedő ellenzéki csoportoknak.