Chruchill a harmadik világháborúra készült

1945 májusában, napokkal Németország térdre kényszerítése után Winston Chruchill brit miniszterelnök utasította háborús kabinetjét, hogy készítsenek felkészülési tervet egy Sztálin elleni nagyszabású katonai támadásra. A tervet tartalmazó, szigorúan bizalmas okmányokra a minap találtak rá brit történészek egy állami levéltárban. A dokumentumot a Daily Telegraph című konzervatív brit napilap ismertette.

Winston Churchill és Joszif Sztálin. Nem bíztak egymásban

Az Elképzelhetetlen hadművelet fedőnevű haditerv szerint félmillió brit és amerikai katona a legyőzött német hadsereg 100 ezer katonájának támogatásával Németország északi részéről indítaná el a támadást, amely végső soron „Oroszország megsemmisülésével” számolt. A haditerv azt feltételezte, hogy Sztálin válaszlépésként azonnal lerohanná Törökországot, Görögországot, Norvégiát és az iraki, valamint az iráni olajmezőket, illetve Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában szervezne nagyszabású szabotázscselekményeket.
A hadműveleti terv, amely már két héttel a II. világháború befejezése után, 1945. május 22-én Churchill asztalán volt, a támadás megindításának időpontjául július 1-jét javasolta. A háborús kabinet kizárta, hogy totális háborút indítsanak a Vörös Hadsereg ellen, annak hatalmas létszámbeli fölénye miatt, rámutatva a Szovjetunió lerohanását célzó hitleri Barbarossa-terv végső sikertelenségére. A tervet megvitatta a kabinet és a vezérkar is, míg végül Churchill elvetette a forgatókönyvet, mondván hogy az „pusztán hipotetikus lehetőség”. A brit kormányfő azonban a győzelmi eufória ellenére indokoltnak tartotta a háborús készenlétet, és ezért utasítást adott arra, hogy készítsenek elő védelmi tervet a Vörös Hadsereg esetleges támadásával szemben.
A történészek mindig is feltételezték, hogy a háború után kialakult feszült helyzetben születhettek Sztálin elleni fellépést célzó tervek. A brit háborús kabinet hivatalos történetét megíró D. C. Watt professzor a brit napilapnak elmondta: „A történészek közül senki sem találkozott soha ilyen dokumentumokkal. Erősen gyanakodtunk, hogy létezhetnek, én magam arra gondoltam, hogy valahol elvesztek.”
John Ericson, az Edin-burgh-i egyetem orosz történelmet oktató tanára közölte: 1945 júniusának végén váratlanul és látszólag ok nélkül átszervezték a Vörös Hadsereg irányítását. Mindig kérdeztem orosz kollégáimat, mi volt ennek az oka, és képtelen voltam megérteni az általuk előadottakat. Valószínű, hogy a most megtalált brit titkos dokumetumokban találjuk meg a választ - mondta.
A brit napilap katonai elemzője, John Keegan emlékeztetett arra, hogy már 1945 elején érkeztek a szövetségesekhez olyan jelzések, amelyek arra utaltak, hogy a háború befejezése után Sztálin megkísérli a legyőzött országok erőszakos „szovjetizálását”. A moszkvai amerikai ügyvivő, George Kennan táviratban figyelmeztette Washingtont, hogy Németország küszöbön álló veresége újraélesztette a szovjet rezsim alapvetően erőszakos jellegét. Sztálin 1945. február 9-én elmondott beszédében a szovjet rendszer diadaláról beszélt, amelyről úgy vélte, hogy az egész világon el fog terjedni. Figyelmeztető jel volt az is, hogy Moszkva egészen a második amerikai atombomba ledobásának napjáig halogatta a japán elleni hadüzenetet, miközben szinte teljes hadseregét Európában állomásoztatta. A történészek ezért utólag indokoltnak tartják Churchill elővigyázatosságát a szovjet diktátor szándékaival szemben. (Hetek)