MUNKATÁRSUNKTÓL
Újra ború Európában is

Nem érte el a kívánt hatást az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve e heti, 0,25 százalékos kamatcsökkentése. A New York-i tőzsde indexe szerdán és csütörtökön 400 ponttal zuhant, és most először az eddig szilárdnak tűnő európai tőzsdék is eséssel reagáltak.

A bankrészvények szenvedték el a legnagyobb árcsökkenéseket, elsősorban Párizsban, az eladói nyomás azonban az egész kontinensen nagyon erős volt. Az európai befektetők biztosra veszik, hogy az amerikai Long Term Capital Management nevű hedge-alap bukása nem az egyetlen pénzügyi csőd, amely azt jelzi, hogy a válság bizony elérte az újvilág cégeit is. A hangulatot tovább rontotta, hogy a japán részvénypiac 12 és fél éves mélyponton zárt, nem beszélve a Wall Street zuhanásáról, ami ezután újabb lökést adott az európai borúlátásnak. Még a német bankok, mint pl. a zászlóshajónak számító Deutsche Bank is 5 százalékot veszítettek értékükből. A német energiaszolgáltatók részvényeinek árfolyama pedig azért esik, mert a befektetők arra számítanak, hogy az új német kormány energia-adókat vet ki, és betiltja az atomenergia használatát Németországban. Csütörtökön az európai részvényárak tovább csökkentek, miközben az Ázsiából érkező rossz hírek tovább mélyítették a New York-i tőzsde pesszimizmusát. Annak ellenére estek az európai árak, hogy az újonnan megválasztott német kancellár, Gerhard Schröder biztosította Franciaországot arról, hogy támogatja a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálására tett javaslatát. Schröder nyilatkozata szerint a német-francia kapcsolatok élnek és virulnak. „Sokat gondolkodom a francia javaslatról, mivel erősebben kell kontrollálnunk a pénzpiacokat” - mondta Schröder a francia miniszterelnökkel, Lionel Jospinnal közösen tartott sajtótájékoztatón.