Vissza a tartalomjegyzékhez


Lassul a világgazdaság növekedése

A világgazdasági válságok megelőzésére, kezelésére és a nemzetközi pénzügyek stabilizálására 53 éve felállított és a jelenlegi világgazdasági hullámverés közepette erősen támadott nemzetközi pénzügyi intézmény, a washingtoni székhelyű IMF (Nemzetközi Valutaalap) szerdán tette közzé nagy érdeklődésre számot tartó legfrissebb jelentését „A világgazdaság kilátásai” (World Economic Outlook) címmel. Az 1984 óta kétévente megjelenő elemzés most nyilvánosságra hozott számának különös jelentőségét az idén lezajlott, váratlan világgazdasági és pénzpiaci folyamatok adják.

MUNKATÁRSUNKTÓL

A jelentés leszögezi, hogy a nemzetközi gazdaság és pénzügyek keretfeltételei jelentős mértékben romlottak az elmúlt hónapokban amiatt, hogy a világ második legnagyobb gazdasága, Japán és vele számos ázsiai fejlődő ország gazdasági növekedése lelassult, Oroszországot pedig a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti. Eme jelenségek negatív hatásaként a világon általánosan estek a részvényárak, nyomás alá kerültek egyes nemzeti valuták, és tovább zuhantak az amúgy is alacsony szinten mozgó tőzsdei nyersanyagárak.
Észak-Amerika és Európa iparosodott országai eddig nem érezték meg a válság hatását, pedig az ipari termelés ezekben az országokban is érezhetően csökkent. A Nemzetközi Valutaalap elemzői a világgazdaság 1999-es növekedésére vonatkozó 3 százalékos előrejelzésüket a friss fejlemények hatására 2 százalékra módosították. Az IMF szakértőgárdája szerint az 1999-re vonatkozó jelentős javulás esélyei csökkentek, és megerősödött egy mélyebb, széleskörű és hosszabb kifutású válság lehetősége.
Az ázsiai válság középpontjában álló országok közül Korea és Thaiföld jelentős lépéseket tettek a kilábalás útján, sikerük azonban erősen függ külső környezetük alakulásától. Indonéziában továbbra is igen nehéz a helyzet, Malajzia pedig korlátozta a külfölddel való pénzforgalmát, hogy megpróbálja magát elszigetelni a válságtól. Japánban a pénzügyi ösztönzők erőteljes javulása és a bankrendszer reformja ellenére is csak szerény javulás várható 1999-re, és a visszaesés kockázata továbbra is nagy. Kína gazdasági növekedése lassul, miközben a Hong Kong-i dollár és a Renminbi is súlyos nyomás alá került.
Miután Oroszország augusztusban egyoldalúan felfüggesztette adósságai törlesztését, a válság a világ legtöbb feltörekvő gazdaságára és valamennyi tőzsdéjére átterjedt. A legnagyobb probléma az, hogy a pénzügyi piacok viselkedését ilyen sokkhelyzetben a pánik és az eufória váltakozása, valamint a falkaösztön jellemzi, és az így viselkedő piaci szereplők nem tesznek különbséget a gyenge és az erős alapokkal rendelkező gazdaságok között. Ennek eredményeként a feltörekvő országokba irányuló külföldi tőkebefektetés is lelassult, ami hátrányosan érintette Latin Amerikát is. Ez alól a világon csak Közép-Kelet-Európa kivétel, ahol Csehország, Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Szlovénia és a Balti államok értek el kimagasló eredményeket a gazdasági reform és a stabilizáció terén. Ennek következtében ezek az országok jobban ellene tudnak állni az orosz és az általános gazdasági válság következményeinek.
Az IMF a jelenlegi helyzetben a támadások kereszttüzében áll, mivel nem tudta megelőzni, illetve hatékonyan kezelni a kibontakozó világgazdasági válságot. A múlt héten számos európai politikus nyilatkozott a szervezet reformját sürgetve. A francia külügyminiszter, Hubert Vedrine az ENSZ legutóbbi közgyűlése előtt bejelentette, hogy országa javaslatot tesz az Európai Uniónak új nemzetközi pénzügyi szabályozók kidolgozására. „A pénzügyi globalizáció elvadult” - nyilatkozta Vedrine, aki szerint az IMF-nek kell megmaradnia a fő szabályozó testületnek, de hatékonyabb és erősebb formában. A brit miniszterelnök, Tony Blair a New York-i tőzsdén mondott beszédében azt javasolta, hogy a vezető gazdasági hatalmak 12 hónap alatt dolgozzák ki a „globális pénzügyi rendszer teljes reformját.” A G7 elnöki posztját idén ellátó Blair öt pontban foglalta össze reform-javaslatát: a világ pénzügyi rendszerének jobb áttekinthetősége; erősebb felügyelet és szabályozás; gyorsabb reagálás a válságtünetekre; a nagy tőkeáramlások jobb kezelése és nyitottabb IMF.
Az olasz külügyminiszter, Lamberto Dini szerint a jelenlegi válság jól rávilágít arra, hogy az intézményeknek nagyobb hatalomra van szükségük a piac szabályozására. Ő „világkormányzati” jellegű lépéseket sürgetett a pénzügyi piacok szabályozására, javaslatát azonban nem ismertette részletesen. Dini szerint az egységes európai valuta januári bevezetése alapot szolgáltat az Európai Uniónak arra, hogy ezentúl jelentősebb szerepet vállaljon a világ vezetésében.