Vissza a tartalomjegyzékhez

HAZAFI ZSOLT
Hetven mérges újságíró

Mértékadó sajtókörökben már köztudott volt, hogy a kormányt vehemensen támadó, például a Pintér-ügyet is kirobbantó Kurír ellen várhatóan fellép a Postabank új vezetése. A főszerkesztőnek sem jelentett ez újat, hisz hamar kiderült: már két hónapja lapengedélyt kért egy másik Kurírra. Sőt, mintha kissé rá is játszottak volna a helyzetre: a legkeményebb ellenzéki cikkeket közölték az elmúlt hetekben.

Az sem újdonság, hogy a valamikor a Fidesz által alapított, de a párttól már igen messze eltávolodó Magyar Narancs sem lett az új bankvezetés kedvence. Az azonban - lapunk információi szerint - mindenkit meglepett, hogy ilyen földcsuszamlásszerű véget terveztek ezeknek a lapoknak. Érthetetlennek tűnik sokak előtt, hogy miért nem adták el egy olyan tulajdonosnak a lapokat, aki titkon hasonló pártérzelmű, s aki diplomatikusan változtatott volna a médiumok szellemiségén. Így „nem érhette volna szó a ház elejét” - hangzik az érvelés.
Azért is érthetetlennek tűnik a történet, mert ezzel az említett lapoknál dolgozó újságírókat is egyszer és mindenkorra ellenségévé tette az új kormány. Ehhez még hozzászámolhatjuk azt is, hogy az újságíró-társadalomban működik szolidaritás. Ezt az MDF-kormányzat idején a Magyar Rádióban történtek jól példázzák. (Akkor egyes országos napilapokban a rádióból kirúgott újságírók külön oldalt kaptak, melyen kifejthették álláspontjukat.) S arról sem érdemes elfelejtkezni, hogy a Kurírnál dolgozó újságíróknak más lapoknál vannak barátaik, illetve nem egy - ugyan ma más lapnál dolgozó - zsurnaliszta kezdte pályafutását a Kurírnál.
A történet mindenesetre láthatóan tovább polarizálja és méginkább szekértáborokra osztja a magyar közéletet. Míg az ellenzék médiaháborút kiált, egyes jobboldali politikusok örömódákat zengenek. Szintúgy mindez a sajtóban.
Az ellenzék szerint - és a Kurír utolsó száma szerint is - a „front” megnyitója maga a miniszterelnök. Ennek alátámasztásául a múlt hétvégi Orbán-nyilatkozatot citálják. A Magyar Polgári Együttműködés dunai sétahajókázásán a kormányfő kijelentette: „a médiában olyan változások kellenek, amelyek az új világhoz igazodva biztosítják a hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást. Az erôviszonyok átalakulása a jövô év februárjáig befejezôdik”. Korábban a pártvezér-miniszterelnök már több nyilatkozatban is elégedetlenségét fejezte ki a magyar sajtóval kapcsolatban.
Az igazat megvallva valóban az olvasottsági statisztikák legvégén kullognak a konzervatívnak mondott lapok, nevezetesen a Magyar Nemzet, illetve az attól jobbra álló Napi Magyarország. Aligha számít meglepetésnek, hogy a Marketing Centrum lapunkban közölt adatai szerint külön-külön is többszöröse fogy a Népszabadságból, a Népszavából és Magyar Hírlapból, mint a két említett orgánumból összesen, amelyeket a liberális bulvárlapnak mondott Kurír is megelőzött (lásd Hetek, 1998. augusztus 15.). A közelmúltban egyébként egy szekszárdi sajtóbeszélgetésen a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország prominens vezetői együtt érveltek a konzervatív média szükségessége és fejlesztése mellett. A Napi Magyarország képviselője itt elmondta: meredeken emelkedik az olvasóik száma.
Így nem csoda, hogy az ellenzéki politikusok ebben a helyzetben a sajtópiaci szerkezet erőszakos megváltoztatását látják a liberálisnak mondott Kurír beszüntetésében. Pető Iván, az SZDSZ elnöke szerint érthető, hogy a Postabank fel akarja számolni veszteséges sajtóportfólióját, a racionális megoldás azonban ebben a helyzetben az értékesítés lenne. Ezzel szemben - hangsúlyozta - felfüggesztik az ellenzéki hangvételű napilap megjelentetését, a szintén 100 milliós nagyságrendű veszteséget felhalmozó, kormánypárti Magyar Nemzetet azonban tovább finanszírozzák.
Lendvai Ildikó, a Szocialista Párt parlamenti frakciójának helyettes vezetője a távirati irodába eljuttatott nyilatkozatában azt állítja: a Postabank lépése a pozíciók elfoglalására és a média-viszonyok átrendezésére irányul.
A kormánypártok és a MIÉP viszont csak a gazdasági kényszerre fogja a Postabank-támogatás megszüntetését. A Magyar Demokrata Fórum például visszautasítja azt a vádat, hogy politikai döntés született, amikor a Postabank felfüggesztette a Kurír cimű napilap kiadását. A Független Kisgazdapárt pedig teljes mértékben egyetért azzal, hogy ne az állampolgárok pénzének elherdálásával tartsanak fenn veszteséges lapokat, jelesül a Kurírt. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke békéscsabai tudósítónknak adott nyilatkozatában értetlenségének adott hangot az ellenzék álláspontja kapcsán. A kijelölt sport- és ifjúsági miniszter ugyancsak a szikár gazdasági érdekekre hivatkozott. A MIÉP „politikailag kártékony, szennyező elemnek” tartja a Kurírt. Az író pártelnök a Kurírnak is elmondta: örül a megszüntetésnek.
Úgy tűnik a kormánypártok és az ellenzék konstruktív együttműködésének újabb gátja lehet ez a véleménykülönbség, hisz a Kurír-ügy a pártokat még távolabbra lökdöste egymástól. Mindenesetre nem lenne szerencsés, ha a frontvonalak így „bemerevednének”, hisz az ellenzék rendelkezik annyi nyomásgyakorló eszközzel, hogy akár gúzsba is kötheti a T. Ház működését.
Érdemes a sajtótársadalom reagálására is egy pillantást vetni. Új kontextusba kerül Kósa Csaba, a konzervatív újságírókat tömörítő Magyar Újságírók Közösségének vezetőjének korábban éppen a Postabank-lapcsalád sorsával kapcsolatban lapunknak adott nyilatkozata. (Hetek, 1998. augusztus 15.) Az újságírószövetség vezetője örvendetesnek tartotta, hogy „a Magyar Nemzet a polgári újságírás hagyományait követő, nagy konzervatív lappá válhat. Olyan baloldali értékeket képviselő lappal szemben, mint amilyen a Népszabadság, a sajtószerkezet egészséges egyensúlyát biztosítaná.” A több mint másfél hónapja adott nyilatkozatában Kósa annak a reményének is hangot adott, hogy néhány lap sokkal kiegyensúlyozottabb, objektívebb lesz.
A jobboldali Napi Magyarország például a Kurír megszüntetését összekapcsolta a konzervatívok pártlap-ideológia elméletének megjelenítésével. Címlapon hozták, hogy az MSZP életben akarja tartani a vergődő Kurírt. Mindezt arra alapozva, hogy a krach hírére Schmuk Andor, szocialista politikus támogatásáról biztosította a bulvárlapot. Pártkötődés emlegetése egy lappal kapcsolatban maga a sértés. Ezzel nyilván tisztában vannak azok a jobboldali újságírók, akik ilyen formán üzentek át a túloldalra.
Ezzel szemben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége megütközéssel vette tudomásul a Kurír és a Kurír Rejtvényújság megjelenésének felfüggesztését, illetve a Magyar Narancs gazdasági helyzetét megnehezítő intézkedéseket - derült ki a MÚOSZ lapunkhoz is eljuttatott állásfoglalásából.
„Az elnökség elfogadhatatlannak tartja a sajtótulajdonosi jogok ebben a formában történő felelőtlen gyakorlását. Különösen úgy, hogy hatályos munkajogi előírásokat megsértve és szándékosan figyelmen kívül hagyva szerkesztőségi műhelyek azonnali felszámolásáról döntenek, vagy mint a Kurír és a Magyar Narancs esetében aligha kétségbe vonható politikai megfontolásokat is érvényesítenek” - írják. A Kurír búcsúszámában egyébként a konkurens bulvárlapok vezetői is megütközésüket fejezték ki.
Úgy tűnik: egy újabb médiaháború szekértáborai körvonalazódnak. A kérdés már csak az, hogy a manapság sokat emlegetett újságolvasó polgár mit profitál mindebből, hiszen aligha lenne szerencsés, ha újra az Antall-érára emlékeztető acsarkodás venné kezdetét a politikai- és sajtóközéletben.