LOCSMÁNDI ANDREA
Nincs egyetértés a médiafronton

A kormány a médiatörvény átfogó módosítását szorgalmazza. Még nem lehet tudni, hogy ez menynyiben járul majd hozzá a jelenlegi politikai erőviszonyok átalakulásához a gazdaság, a média és a kultúra területén. A médiakuratóriumok delegálását meghatározó jogszabályok értelmezését illetően azonban a kormány és az ellenzék között továbbra sincs egyetértés.

Mint ismeretes, a médiatörvény alapján csak a parlamenti pártok képviselőcsoportjai jelölhetnek kurátorokat a közszolgálati médiumokat felügyelő Országos Rádió és Televízió Testületbe (ORTT). Az említett vita tárgya az, hogy a kormánykoalíció szerint a két parlamenten kívül maradt párt kurátorai - akiknek a mandátuma még nem járt le - az ellenzék közé sorolandók, míg az MSZP és az SZDSZ úgy vélekedik, hogy a kormányoldalhoz.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága a legutóbbi ülésen - a szocialista és a szabaddemokrata képviselők kivonulását követően - egyhangúlag úgy döntött, hogy az alkotmányügyi bizottság jogértelmezését kéri abban a kérdésben, hogy a KDNP-s és MDNP-s médiakuratóriumi tagok kormánypártinak vagy ellenzékinek számítanak-e. A kormánypárti képviselők beadványban jelezték, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény értelmében a rádió és a televízió kuratóriumi elnökségének tagjai közül a KDNP és az MDNP jelöltjeinek megbízatását a parlamenti választások eredménye nem érinti, akkor sem, ha a szóban forgó pártok nem kerültek be az Országgyűlésbe. Ennek következtében a törvény által előírt, a mindenkori kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok közti egyenlő arány érvényesülése megkérdőjelezhetővé vált.
Az MSZP és az SZDSZ képviselői azt hangsúlyozták: a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény „legkényesebb” pontjáról van szó, a paritás elvéről, amelyet hatpárti politikai megállapodás után fogadott el az Országgyűlés több mint kétharmados többséggel.
A testület nem vette napirendjére Várhelyi András (FKGP) önálló indítványát, mely szerint az anyanyelv védelme érdekében mikrofonbizottságok felállítására lenne szükség a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban.
Várhegyi a Heteknek kifejtette: nem politikai célzatú indítványa csupán a magyar nyelv védelmét szolgálja: pösze, raccsoló, selypítő, hadaró, „gombócosan beszélő” riportereket és műsorvezetőket ne engedjenek mikrofon-, illetve képernyőközelbe. Jánosi György országgyűlési képvislő, az MSZP médiaszakértője Várhelyi indítványára reagálva úgy nyilatkozott: a kormánypártok arroganciáját és hatalomösszpontosító szándékát jelzi, hogy még attól sem riadnak vissza - amire demokráciák esetében még nem volt példa -, hogy kormánypárti képviselő parlamenti döntéssel nyúljon bele pártatlan és semleges közszolgálati médium műsorszerkesztési ügyeibe és elveibe.
Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő a médiatörvény módosítását, a rossz anomáliák kiküszöbölésének szükségességét hangsúlyozta lapunknak, különös tekintettel a kuratóriumok működésére. A panaszirodát a mindenkori cenzúra eszközeként értékelte. Úgy tűnik azonban - tette hozzá -, hogy bizonyos törvények megváltoztatása csupán a sajtó megregulázását célozza.