Vissza a tartalomjegyzékhez

PETRŐCZ KATALIN
Parkinson Alapítvány a jobb életért

A magyarság - és nem is egyedül a magyarság - öregszik, ez köztudott, és lassan elfogadott tény. Akiknél az öregség valamilyen tartós betegséggel párosul, és ebből adódóan mások segítségére szorulnak, azok meglehetősen méltatlan módon kénytelenek tölteni a „pihenés” éveit. Az Alzheimer- és a Parkinson-kórt tipikusan az öregség betegségének tartják, és gyógymód nem lévén, tanácstalan mind a beteg, mind a családja, hogyan lehet együtt élni ezzel a lassan, de biztosan pusztító betegséggel.
Magyarországon a házi betegápolás kiépítése rövid múlttal rendelkezik, az önsegítő, illetve alapítványi vagy gondozói szervezetek rendszere nem épült még ki. Pedig „ha a beteg kevesebb gondot, terhet jelent a (nem szakképzett) család számára, az neki is, a szűkebb közösségnek és a társadalomnak is jó” - fogalmaz a Kanadában élő magyar származású Denyse C. Klaray, aki a Parkinson-kórban szenvedő betegek számára létesítendő alapítványhoz gyűjti a honi támogatókat. Hasonló alapítvány immár 37 országban működik, Klaray asszonynak a leendő magyar alapítvány számára is sikerült már külföldi támogatókat találni.
Mivel gyógyíthatatlan betegségről van szó, a létesítendő szervezet egyik célja a gyógymód felfedezéséhez szükséges klinikai kutatások támogatása. Máris ok a reménykedésre az a magyar orvos által kikísérletezett gyógyszer, amely jelentősen lassítja a betegség elhatalmasodásának folyamatát, és amely a közeljövőben szabadalmaztatásra is kerül. Ehhez azonban a diagnosztikai lehetőségek fejlesztése szükséges, hiszen leghatékonyabban a betegség korai fázisában megkezdett gyógyszerezéssel lehet segíteni. Ez - túl a Parkinson-kór kezelésén - új színt hozhat hazánkban az életvitelhez való hozzáállásban is. Klaray aszszony hangsúlyozta: Magyarországon sajnálatos módon még készpénznek veszik az egészséget, olyasminek számít, ami csak úgy magától jár az embernek, nem gondolnak a karbantartására, ápolására. Az alapítvány célja tehát a magyar lakosság támogatása országszerte működő Parkinson egyesületek hálózatának kialakításával, diagnosztikai szolgáltatások biztosításával, valamint a betegek számára az élet kellemesebbé, hasznosabbá tételével. A hálózat felvállalná a közvélemény tájékoztatását az önkéntesség filozófiájáról és gyakorlatáról is, amely az általános egészséggondozást szolgálná. „Az Alapító Tanács önkéntes szervezet, magyar származású, illetve a magyarság öröksége és mindennapjai iránt fogékony személyekből áll, akik a nemzeti egészségügy szolgálatában kívánnak tevékenykedni” - olvassuk a Magyarországi Nemzeti Parkinson Alapítvány javaslatában. Népszerűsítésére máris többek között olyan neves személyiségek vállalkoztak, mint Kincses Veronika, Kovács Zsuzsa vagy Bács Ferenc, valamint olyan szaktekintélyek, mint dr. Vízi Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, dr. Julow Jenő, a János Kórház Idegsebészetének főorvosa és dr. Lipcsey Attila, a Neuro-pszichiátriai Osztály főorvosa, dr. Knoll József a Semmelweis Orvostudományi Egyetemről vagy dr. Czopf József professzor a Pécsi Orvostudományi Egyetemről. A célkitűzéseket vizsgálva a magyarországi lakosság körében a népszerűsítéssel remélhetőleg nem lesz nehéz dolguk.