PÁTKAI MIHÁLY
Ryan közlegény megmentése

1944. június 6. Borult az ég. Remegő amerikai katonák tartanak a francia tengerpart felé, partraszálló hajókba zsúfolva. A hajók lassan partra érnek, a katonák kiszállásra készülnek. Hirtelen fülsiketítő fegyverropogás tör ki. Az elöl álló katonák egymás után rogynak össze. A parti magaslaton egy sor elbarikádozott német géppuskás folyamtosan tüzel. A mészárlás kezdetét veszi. Az életben maradt partraszállók elkeseredetten küzdenek, hogy fedezék mögé jussanak. A tengerparton megcsonkított testek tömege. Halálsikolyok, hörgések. A vér patakokban folyik a tengerbe.
„Érdekes sztori. Szeretem a Spielberget, meg a Hankset is, úgyhogy azt mondom, jó lesz.” „Ez a film nem olyan, mint a többi Spielberg-film, nem tudom, hogy miért más, de úgy gondolom, különbözik.” „A látvány az biztos, hogy jó.” „Háborús filmekre nem szoktunk menni, de ez a két név ez idehozott. Egy jó filmet várok, ami szól valamiről.”
A küldetés egy ember kijuttatása a német vonalak mögül. Ryan közlegény három testvére hetvenkét óra leforgása alatt esik el. Az Egyesült Államok hadseregének vezérkari főnöke utasítására nyolcan indulnak Ryan keresésére. Ketten közülük meghalnak, mielőtt egyáltalán rátalálnának. Ryan maroknyi osztaga azonban egy kulcsfontosságú hidat véd. Ryan nem hajlandó hazamenni.
„Ez borzalmas volt. Mert az egész háború borzalmas. Durva volt? Maga a történet durva. Realisztikus volt? Igen. Mert nézte az amerikai oldalról és a német oldalról is.” „Az a véleményem, hogy szerintem nagyon hatásvadász volt, de aztán mégis meghatott.” „Igen, tényleg durva. Aztán egyre jobban belekerültem abba az érzésbe, amit próbált ez a film átadni nekünk, és hát… nem tudom… sikerült elérnie azt, amit akart.”