Mai számunkkal egy új sorozatot szeretnénk indítani, amelynek célja, hogy
megismertesse az olvasókkal a tőzsde működését és fogalmait. Elsőként a tőzsdei
kereskedéssel foglalkozunk. A továbbiakban az olvasók kérdéseit és témajavaslatait
is várjuk, amelyeket szeretnénk sorozatunk összeállításakor figyelembe venni.
A Budapesti Értéktőzsde 1990 óta működik Magyarországon. Egy tőzsdenap a tőzsdei
levezető (speaker) engedélyével kezdődik el. A tőzsdetagokat az üzletkötésekben az
általuk felhatalmazott üzletkötők (alkuszok) képviselik. Az alkuszok a kereskedési
idő alatt megbízóikkal folyamatos telefon, telefax, telex kapcsolatban lehetnek, ilyen
módon is elfogadhatnak, visszaigazolhatnak megbízásokat. Az üzletkötésre kétféleképpen
tehetnek ajánlatot: nyílt kikiáltással - ami csak akkor érvényes, ha mindenki által
érthetően történik -, vagy nyilvános ajánlattal, amit nyilvános könyvben rögzítenek,
és közzétételre került (ilyen ajánlatot a központi számítógépen vagy ajánlati
jegyen tehetnek az alkuszok).
Mindkét esetben az ügyletet akkor lehet létrejöttnek tekinteni, ha elfogadása hangos
szóval, szintén mindenki által érthető módon történt. A nyílt kikiáltás ajánlataival
szemben a nyilvános ajánlatok azonos árszint esetén előnyt élveznek. A levezető az
üzletkötések ideje alatt a vitás kérdések eldöntésére jogosult. A tőzsde bármelyik
kereskedési napra tőzsdemegbízottat nevezhet ki, akinek a fő feladata a kereskedési
elvek betartatása. A kereskedés idejének lejártát a levezető jelenti be, az utána kötött
üzletek érvénytelenek. Ilyenkor a tőzsde bezárja kapuit, és mindenki készülhet a következő
napra.