A hazai gabonatermelők eddig biztosan számíthattak a környező országok piacaira.
Az átlagosnak nevezhető 4,5-5 millió tonnás búza és 5 millió tonna kukoricatermés
közel felét exportra termelik a gazdálkodók. Amikor az elmúlt évben elvetették a
most problémát okozó búzát és kukoricát, az érvényben lévő nemzetközi szerződések
arról biztosították a termelőket, hogy kormányközi szerződések támogatják a kiszállításokat.
A betakarításra a helyzet azonban drámaian megváltozott. Ezt tekintjük most át.
Horvátországban a kormány július 24-i ülésén hozott határozatot a búza, a búzaliszt
és más búzakészítmények importtilalmának megváltoztatásáról. Mivel Horvátországban
az idei búzatermés igen jó volt, a hazai termés elfogyasztása és értékesítése után
várható csak az importtilalmak feloldása. A beviteli korlátozás ellen a Gazdasági
Minisztérium többször tiltakozott. Eredménytelenül.
Szerbiában jelenleg nincs érvényben beviteli korlátozásra vonatkozó rendelet, ide
szabadon lehet a búzát és kukoricát exportálni.
Jugoszláviában az idén 3,2 millió tonna minőségi búza termett, tehát kiváló minőségű
és mennyiségű a termés. A jelenlegi információk szerint közel 1 millió tonnát
exportálni szándékoznak. Importkorlátozást nem vezettek be, az importőrnek csak egy
1994. évi rendelet alapján kell illetéket fizetnie. Az érvényben lévő illeték és
vám mértéke a számlaérték 27 százaléka, ami azt jelenti, hogy a világpiaci árakat
figyelembe véve kevés az esély a magyar búza importjára.
Romániában a kormány augusztus 15-én emelte fel a magyar búza és liszt vámját. A
korábbi 15 százalék helyett a vámokat a búza esetében 25 százalék, a liszt esetében
45 százalékra emelték. A magyar búza és liszt bevitelétől való félelmet az idáig
importált 17 ezer tonna étkezési búza nem teszi indokolttá. A Romániában évente
megtermelt mintegy 5 millió tonna búzából, kb. 4,5 millió tonnát használnak fel.
Mivel a hazai termelőket nem támogatják, a román búza drága, és kevés az igazán jó
minőségű, javító búza. Az augusztus folyamán tartott prágai agrárminiszteri találkozón,
ahol hazánkat dr. Torgyán József miniszter képviselte, a román importkorlátozás téma
volt, de érdemi megoldás az ügyben nem született.
Lengyelország még ez év január 1-én visszavonta a CEFTA megállapodásban aláírt
kukoricára szóló beviteli kedvezményt. A búza bevitelére a lengyel termelők nyomásának
hatására küszöbárat vezetett be. Ez jelenleg 160 dollár, amelytől 10 százalékos
eltérést engedélyez. Ez az ár a világpiaci árakat figyelembe véve lehetetlenné
teszi a Lengyelországba irányuló búza exportot. A kukorica exportjának témájában
minisztériumi szintű tárgyalások folynak. Idén eddig 50 ezer tonna kukoricát sikerült
Lengyelországban eladni, és további 120 ezer tonnára kért Magyarország beviteli kvótát.
Az ügyben az augusztusi CEFTA tárgyaláson még nem sikerült előrelépni. A lengyelek
nem tekintenek el a mintegy 30 százalékos vámtól sem, amely ellentétes az érvényben
lévő CEFTA megállapodásokkal.
Szlovákiában a jó búzatermésre hivatkozva az elmúlt hónapban 70 százalékos védővámot
vezettek be az import búzára. Ez a lépés szintén ellentétes a CEFTA megállapodásokkal.
A fentiek érzékenyen érintik a búzatermelőket, mert a hazai készletből 2 millió
tonnát mindenképpen ki kell vinni az országból, hiszen itthon nem lehet felhasználni.
A CEFTA megállapodás alapján kötött kétoldalú szerződésekben ezt a magyar igényt
a környező országok is elismerték. Magyarország az elmúlt években maradéktalanul
betartotta a CEFTA megállapodás keretében aláírt szerződéseket, számítva arra,
hogy a többi tagállam is hasonlóan fog cselekedni. Sajnos az idei tapasztalatok nem ezt
mutatják. Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataiban már jelezte, a kormány lépéseket
tervez, hogy a CEFTA megállapodásokban vállalt kötelezettségeknek érvényt
szerezzen. Alighanem erre kényszerítik a búzatermelők is, akik szeptember 18-ára országos
tanácskozást terveznek Békéscsabára. Előzetes információk szerint demonstrációt
előkészítő bizottságot is alakítanak.