Vissza a tartalomjegyzékhez

DEBRECZENY RÉKA, RUFF GABRIELLA
Orosz lejtmenet

„Több odafigyelésre és kevesebb kioktatásra lenne szüksége Oroszországnak” - idézte a Reuters a G7 londoni csúcstalálkozó egyik résztvevőjét. Egyelőre csak szóban kap odafigyelést a volt nagyhatalom, pénzt azonban még szóban sem. Pedig a nyár elején az IMF által jóváhagyott 22,6 milliárd dolláros segély második 4,3 milliárdos részletének átutalása kedden lett volna esedékes. Michel Camdessus, az IMF vezérigazgatója hangsúlyozta, ragaszkodik a konkrét reformok, többek között a költségvetési hiány lefaragásának megvalósításához. Oroszország legfontosabb feladata most a befektetők bizalmának helyreállítása, amelyet a belső adósság átütemezésekor tökéletesen lerombolt.


A nyugdíjakat még aznap valutába igyekeznek menteni a moszkvaiak    Fotó: Kommerszant

A befektetőknek az oroszországi részvényekben és különböző papírokban mintegy 200 milliárd dolláros kintlevősége van, s a válság kirobbanásával 118 milliárdot biztosan veszteségként írhatnak le - állapítja meg a Financial Times. A nyugat-európai bankok orosz kintlevősége nem kevesebb, mint 72 milliárd dollár. Ebből a német pénzintézetek voltak a legbőkezűbbek, ők 30,5 milliárd dollárt kölcsönöztek. Hírügynökségi források szerint Oroszország külső adóssága 150 milliárd dollár, a belső adóssága pedig 45 milliárd dollár. Primakov, az új miniszterelnök biztosított arról, hogy a kormány kifizeti az adósságot, mert „Oroszország soha nem fog csődöt jelenteni”.
De ha nem óvatosak az orvosok, az orosz gazdaság a soron következő műtétébe, sajnos, belehalhat. A prominens reformkommunista, Leonyid Abalkin által vezetett közgazdász csoport ugyanis olyan gazdasági programot dolgozott ki a kormány számára, amelynek egyik fő eleme az ellenőrzött rubelkibocsátás. Ez ugyan lehetővé tenné a felhalmozódott, immár 36 milliárd rubelre rúgó bér- és nyugdíjhátralékok kifizetését, és speciális hiteleket biztosítana az olyan készpénzhiányban szenvedő ágazatok számára is, mint a hadiipar - mégis sokan több kárt jósolnak e lépésnek, mint hasznot.
A kormányból kiszorult Borisz Fjodorov, volt miniszterelnök-helyettes a kormány pénznyomási szándékát így kommentálta: „Nem hiszek az ellenőrzött pénzkibocsátásban. Ha egyszer a kábítószer az erekben van, nehéz a következő dózisnak ellenállni. Az ember többet és többet akar, amíg meg nem hal.” A leendő pénzügyminiszterhelyettes-jelölt Alekszandr Sohin is úgy véli, hogy a fedezetlen pénzkibocsátás katasztrófális lépés lenne, a pénzügyminiszter-jelölt Vavilov által vezetett kutatóintézet pedig az Abalkin-programmal teljesen ellentétes, liberális nézeteket vall. A Kommerszant Daily orosz gazdasági napilap szerint sem kecsegtet túl sok jóval az új gazdasági program: a rubel-dollár árfolyam szétrobban, az infláció az egekig csap fel, az állami szerepvállalás növekedése pedig a valutapiac elsorvadását, a központilag szabályozott importot, az árbefagyasztást vetíti előre.
Az orosz központi bank új elnöke, Viktor Gerascsenko elkötelezett híve a pénznyomásnak, de a bankóprés beindítása előtt még számos technikai kérdést tisztázni szeretne: egy új team kinevezését, a gazdasági irányvonal meghatározását és a Nemzetközi Valutalappal való konzultációt. Gerascsenko nevét egyébként Nyugat-Európában a késői Szovjetunió hibás gazdaságpolitikájával és az első reformévekkel hozzák összefüggésbe. Jeffrey Sachs, a Harvard Egyetem professzora egyenesen „a világ legroszszabb központi bankárjának” titulálta. Ez azonban nem zavarja az orosz bankárköröket, hiszen egy emberként állnak mellé. A jegybanki elnök kedden a valutapiaci szabályozás szovjet módszereihez nyúlt, amikor az exportőrök kemény valuta bevételeinek állami ellenőrzését sürgette. A központi bank továbbá tervezi, hogy új hitelekkel (átütemezett, névértékén számított rövid lejáratú állami kötvényekkel) segíti ki az előnyben részesített hazai bankokat.
Ezen intézkedés kapcsán a külföldi befektetők, akik becslése szerint állami rövidlejáratú kötvényeik névértéke az árfolyam-változások miatt 3 centre csökkent, attól félnek, a központi banki segítség a hazai kötvényeseket kedvezőbb helyzetbe hozza.
A Washington Post című amerikai lap Soros György a Banki és Pénzügyi Szolgáltatások Parlamenti Bizottsága előtt tett vallomását idézi: „a pénzügyi piacok ahelyett, hogy egy egyensúlyt kereső inga módjára mozognának, leginkább egy épületromboló vasgolyóhoz hasonlítanak”. Az amerikai üzletember, aki egyébként hatalmas összeget bukott a rubel zuhanásával, úgy véli, az orosz fizetőeszköz összeomlása és a nagy adósság miatt az orosz gazdaság lejtmenetének gyakorlatilag nincs határa. A leendő pénzügyminiszter-helyettessel, Sokinnal egyetértve ellenzi az elmaradt bérek pótlólagos pénzkibocsátással történő rendezését.