MUNKATÁRSUNKTÓL
G7: együtt a válság ellen

Annak ellenére, hogy a hétfőn Londonban megrendezett G7 válságtanácskozás megerősítette, hogy a jelenlegi világgazdasági nyugtalanság leküzdésére globális ellenlépésekre van szükség, a nemzetközi piacok továbbra is elsősorban az amerikai gazdaságra, illetve az ottani jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-re figyelnek, és a várható kamatcsökkentésben bíznak.

A G7 által sugallt koordinált nemzetközi kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásokat kedden Hans Tietmeyer, a német jegybankelnök hűtötte le, amikor bejelentette, hogy Európában nincs szükség a kamatok csökkentésére, mivel a belső növekedés gyorsul, szemben az USA gazdasági növekedésének utóbbi időben lassuló tendenciájával. Hozzátette, hogy Európának ezen kívül a januárban bevezetendő euróra kell koncentrálnia. A japán kamatok mára már majdnem a nulla szinten vannak, ezért rövid távon kétségkívül az Egyesült Államok kamatcsökkentése az egyetlen eszköz, amely a piacok megnyugvását eredményezheti.
Oroszországban az új kormány minden jel szerint az „irányított pénznyomtatás” eszközéhez és a szovjet időket idéző szigorú állami ellenőrzés bevezetéséhez folyamodik, hogy úrrá legyen a helyzeten, és megelőzze a kifizetetlen munkások október elejére tervezett sztrájkját. Latin-Amerikából továbbra is menekül a nemzetközi tőke, elsősorban a brazil real leértékelésétől és ennek eredményeként potenciális regionális válságtól tartva. Egyes elemzők szerint az idő rohamosan fogy, ezért a nagyhatalmaknak egyre szűkebb mozgásterük marad arra, hogy tegyenek valamit a kibontakozó világgazdasági válság ellen. Ebben a helyzetben több hónapos csend után adta ki a világ hét vezető gazdasági nagyhatalmának (USA, Japán, Kanada, Nagy Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország) gazdaságpolitikusaiból álló bizottság azt a közleményt, mely „a pénzpiacokon uralkodó kivételes nyomásokkal és a gazdasági növekedés gyengülő kilátásaival” írja le a helyzetet. A jelentés szerint a világgazdaság kockázata ma már nem annyira az infláció, hanem a növekedés lassulása, amely az ázsiai és más feltörekvő piacok válságából ered. A közlemény leszögezi továbbá, hogy az érintett országoknak a növekedés és a pénzügyi stabilitás fenntartására közös programot kell kidolgozniuk.
A G7 közleménye néhány órával azután látott napvilágot, hogy az otthon nehéz napokat megélő amerikai elnök New Yorkban arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi világgazdasági zűrzavar nagy kockázatot jelent az USA gazdasága és biztonsága számára is. „Ez az utóbbi ötven év legnagyobb pénzügyi kihívása a világ számára” - mondta Clinton a Külügyi Kapcsolatok Tanácsa előtt. „Az Amerikai Egyesült Államok elodázhatatlan kötelessége a vezető szerep felvállalása ebben a helyzetben. A vezetés saját értékrendünk érvényesítését is jelenti, ugyanakkor látnunk kell, hogy amit teszünk, emberi életeket segít az egész világon.” Clinton elnök felkérte Robert Rubin pénzügyminisztert és Alan Greenspan jegybankelnököt: 30 napon belül találkozzanak külföldi kollégáikkal, hogy a jelenlegi válság ellenlépéseit kidolgozzák. A válság (melynek következtében a föld országainak már egyharmada receszszióba fordult) fokozottan fenyegeti az USA-t is, mivel 1993, azaz Clinton hivatalba lépése óta a gazdasági növekedés 30 százaléka a külkereskedelemből származott.
Soros György az amerikai Kongresszus előtt mondott beszédében egy világméretű hitelválság veszélyére hívta fel a figyelmet. A magyar származású pénzügyi szakember szerint nyilvánvaló, hogy sem a piacok bizalmát elvesztett G7, sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjai nem érik el a kívánt eredményeket, ezért a pénzügyi válság leküzdésére nemzetközi hitelbiztosító társaságot kellene létrehozni, amely garantálná a kis országoknak nyújtott hitelek visszafizetését. A jelenlegi külpiaci környezetben Magyarországon is egyre komolyabban lehet számítani a gazdasági növekedés lassulására.