Leonardo da Vinci halála után közel 500 évvel Norvégiában megépítenek egy
hidat, amelyet a reneszánsz mester még 1502-ben tervezett a török szultán számára
- jelentették be Oslóban. A hídépítés szokásos rendjétől annyiban tér el a
dolog, hogy máskor a hely az, ami adott, s a hidat kell megtervezni hozzá, most viszont
éppen ellenkezőleg: a már régen megtervezett hídnak kellett helyet keresni. Da Vinci
az Aranyszarv-öbölre szánta hídját, amely 346 méterrel a kor leghosszabbja lett
volna, de a szultán elutasította a tervet. Most kicsinyítve, 57 méter hosszan építik
meg. Aas községben egy csúf gyalogátkelő helyére. Hogy a szultánnak miért nem
nyerte el tetszését az elképzelés, máig titok. Annyi azonban már bizonyos, hogy
Leonardo terve nem volt hibás: noha a mester csak intuícióira hagyatkozhatott, a
tervezet mostani, számítógépes ellenőrzése bebizonyította, hogy nem csupán
művészeti, hanem technikai értelemben is tökéleteset alkotott. A tervrajzot Vebjoern
Sand norvég művész fedezte fel 1995-ben egy stockholmi kiállításon, s hamarosan
sikerült meggyőznie a norvég illetékeseket arról, hogy a hidat fel kell építeni. Ma
még nyitott kérdés, hogy fából vagy - háromszoros költséggel - kőből
épül-e meg a „hidak Mona Lisája”. Verbjoern Sand szerint a fa építmény valóban
Leonardo tervének megvalósulása, míg a kőhíd inkább emlékmű lenne. (MTI)