Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán szavazott arról, hogy az iraki szankciók
feloldásával kapcsolatos tárgyalásokat korlátlan időre felfüggesztik. A BT eddigi
legszigorúbb intézkedését azért hozták meg, mert Irak az utóbbi időben semmilyen
hajlandóságot sem tanúsított az ENSZ által kiküldött fegyverzet-ellenőrző
csoporttal való együttműködésre. A határozatot mind a tizenöt tagállam támogatta,
még az Irak irányában mindeddig engedékenynek mutatkozó Franciaország, Oroszország
és Kína is. „A Biztonsági Tanács egyértelművé tette, hogy Iraknak kell
előkeresnie és megsemmisítenie öszszes nukleáris, vegyi és biológiai fegyverét,
és az azok célba juttatásához szükséges rakétákat” - jelentette ki Bill
Clinton amerikai elnök a határozattal kapcsolatban. Irak akkor hagyott fel az
ENSZ-megfigyelőkkel való együttműködéssel, amikor Richard Butler, a megfigyelők
vezetője nem ismerte el Bagdad állítását, miszerint az már megsemmisítette
tömegpusztító fegyvereit. (CNN)
Lázadás fenyeget Albániában
Ismét fennáll a fegyveres lázadás veszélye Albániában vélik a NATO tagországok
titkosszolgálatai. Az albán Shekulli hetilap értesülései szerint a lázadást azok a
tisztek vezethetik, akiket az utóbbi időszak zavargásaival összefüggésben
bocsátottak el a fegyveres erők kötelékéből. A lázadás kitörésének valószínű
helyszíneként Shkodát jelölte meg, ahol a korábbi elnök, Shali Berisha által
vezetett Albán Demokrata Párt különösen erős pozícióval rendelkezik. A Demokrata
Párt azzal vádolja a kormánypártot, hogy politikai tisztogatásba kezdett, amikor a
közelmúltban őrizetbe vett hat, korábban magas beosztást betöltő állami
tisztségviselőt. A hadsereg arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a katonai raktárak
térségében tűzparancs van érvényben, és a hadsereg egyik legfontosabb feladata a
fegyverraktárak biztonságos őrzése. Nemrégiben az albán rendőrség álarcos
fegyveresekkel vívott tűzharc után tudott csak megnyitni egy közutat, amelyet
előzőleg lázadók zártak le. (MTI)
Árvíz Indiában
Közel 1500 ember halt meg az Indiát június óta pusztító árvizekben, közülük
több mint ezren Uttar Prades államban vesztették életüket - közölték szombaton
az indiai hatóságok. A Brahmaputra 5000 falut öntött el, 3,6 millió ember szenved az
áradástól. Nyugat-Bengáliában félmillió embert sújt a természeti csapás. Itt sok
helyütt napok óta nincs villamos áram, sem tiszta ivóvíz. Az országot hatvan éve
nem sújtotta hasonló nagyságú árvíz. Június óta összesen 28 ezer 900
településen - 60 millió ember lakóhelyén - vonultak végig árhullámok, amelyek
öt államban három millió hektár mezőgazdasági területen tették tönkre a
termést. Eközben a szomszédos Nepálban legalább 246 ember halt meg az áradások és
az általuk okozott földcsuszamlások következtében a monszunidőszak kezdete, vagyis
június közepe óta - közölte szombaton a nepáli belügyminisztérium. Az árvíz
sújtotta területeken sokan gyomor- és bélfertőzést kaptak a szennyezett
ivóvíztől, és vérhas-megbetegedések is előfordultak. (MTI)
Izraeli-török tengely
Mesut Yilmaz török miniszterelnök Tel Avivban kijelentette: a két ország között
fennálló katonai „tengely” nem irányul egyetlen térségben lévő másik állam
ellen sem. Izraeli tárgyalópartnere, Benjamin Netanjahu kormányfő korábban ugyanis
azt nyilatkozta, hogy az együttműködés a jövőben regionális védelmi tengelyként
szolgálhat, hiszen mindkét ország feszült viszonyban áll Szíriával. Izrael és
Szíria a Golan fennsík fölötti uralomért több háborút vívott az elmúlt
évtizedekben és érvényes békeszerződés jelen pillanatban sincs közöttük.
Törökország is vitában áll Szíriával a két ország közötti vízmegosztás és az
Alexandria szandzsákság (szírai hivatalos nevén Hatay tartomány) hovatartozását
illetően, továbbá amiatt, hogy Damaszkusz támogatja a törökországi kurd
szeparatistákat. (Haarec)
Castro Dél-Afrikában
Fidel Castro kubai elnököt ünnepi külsőségek között fogadták a dél-afrikai
Fokvárosban. Nelson Mandela elnök vacsorát adott tiszteletére, ahol a forradalmi
retorikájáról ismert Castro szokatlanul mérsékelt hangnemben beszélt. A kubai elnök
azt hangoztatta, hogy csak türelemmel és önmérséklettel lehet orvosolni a
dél-afrikai társadalomra jellemző gazdasági különbségeket. Az AP tudósítása
szerint Castro látogatását nem kísérte egyöntetű lelkesedés: míg a fekete
lakosság az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) szövetségeseként ünnepli, a fehér
kisebbség azokat az időket emlegeti, amikor a hetvenes-nyolcvanas években a
dél-afrikai katonák véres harcokat vívtak az angolai marxista kormányt támogató
kubaiakkal. (MTI)
A HTMH új célkitüzései
A magyar külpolotika legfontosabb az euroatlanti integráció és a
szomszédságpolitika, illetve a regionális és nemzetpolitika közötti összhang
megteremtése - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára
csütörtökön a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) új feldatait felvázoló
sajtótájékoztatón, Budapesten. Szabó Tibor, a HTMH szeptember 1-jével kinevezett új
elnöke szerint a hivatalnak kettős feladata lesz a jövőben: támogatnia kell, hogy a
határon túli magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, ugyanakkor minél
többet érzékeljenek azokból az előnyökből, amelyek Magyarország európai uniós
csatlakozásából adódnak. Az államtitkár kritikusnak nevezte a magyarországi
nemzetiségek helyzetét, mondván, ”azok az asszimiláció utolsó előtti fázisában
vannak”, és reményét fejezte ki, hogy Magyarország szomszédai is tevékeny szerepet
vállalnak majd a nemzeti közösségek ”életben tartásáért”. (Hetek)