SZÉCHEY NOÉMI
Csökkenő adóterhek csökkenő reálbérek

Az új adótábla és a bevezetendő gyermekkedvezmény elsősorban a gyermekes családok adóterheit csökkenti, és ez a családi adózás irányába való elmozdulásnak tekinthető - mondta csütörtökön Járai Zsigmond pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter közölte azt is: a családi adókedvezmény mértéke a javaslat szerint az egy- és kétgyermekes családok részére évi 10 ezer 600, a három gyermeket nevelők számára pedig 15 ezer 600 forint lesz, és már a havi adóelőleg-fizetéskor érvényesíteni lehet. A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az új adótábla hatásait még vizsgálják a tárcánál. „Annyi már kijelenthető, hogy az adózók legalább 90 százalékának a jelenleginél alacsonyabb terheket jelent majd a személyi jövedelemadó.” A pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy a hatásvizsgálatban még nem szerepel a családi pótlékra való jogosultság kiterjesztése, ami ugyancsak tovább javíthatja a családban élők helyzetét, akik a lakosság 90-95 százalékát adják. Hangsúlyozta azt is: a tervezett intézkedések összességében 4 százalékponttal csökkentik a jövedelemcentralizációt a magyar gazdaságban, ami azt jelenti, hogy amíg a megtermelt jövedelemnek jelenleg az állam mintegy 50 százalékát vonja el, 1999-ben ez már csak 46 százalék lesz.
Pénzügyi szakértők szerint azonban az alacsony jövedelműek jövőre kevesebbet vihetnek haza, mint az idén, mert az ő esetükben nőnek az adóterhek. A minimálbérrel, azaz havi bruttó 19 500 forint jövedelemmel rendelkezők éves szinten mintegy 20 ezer forinttal kevesebbet tehetnek zsebre, mint az idén. A KSH adatai szerint az átlagbér tavaly az egészségügyben, az oktatásban és a mezőgazdaságban, a textil-, valamint az építőiparban nem érte el az 50 ezret. A magasabb jövedelműek esetében, bár csökkenek az adóterhek, a különböző egyéb módosítások miatt (pl. az adójóváírás a mai 20-ról 10 százalékra, és legfeljebb évi 36 ezer forintra csökken, a mindenki által fizetendő egészségügyi hozzájárulás a mostani havi 2100-ról 3600 forintra emelkedik) veszítenek azok is, akik évi egymillió forint felett keresnek, nekik ugyanis nem jár az adójóváírás.
A táblázatban a munkaviszonyból származó jövedelmek adózását hasonlítottuk össze, és csak a mindenkire kötelelező terheket és kedvezményeket vettük figyelembe, vagyis azt vizsgáltuk, hogy az egyes bruttó jövedelmekből mennyit tehetünk ténylegesen zsebre az idén és jövőre, amennyiben az országgyűlés változatlan formában fogadja el a kabinet javaslatát.
A jövő évtől nem kell kötelező egészségügyi hozzájárulást fizetniük azoknak, akik nyugdíjasként folytatnak egyéni vállalkozói tevékenységet - jelentette be a kormány csütörtöki ülése után újságíróknak nyilatkozva Orbán Viktor miniszterelnök. Az említett kategória esetében nem emelik 2100-ról 3600 forintra az egészségügyi hozzájárulás összegét, sőt annak eltörlése is felmerült. A vállalkozói kivét után 11 százalékos adót kell majd fizetniük a nyugdíjas vállalkozóknak, így tehát csak azoknak kell hozzájárulniuk a közterhekhez, akiknek tényleges nyereségük van. A baleseti járulék összege 1999-től 10 százalékról 5 százalékra csökken. Orbán Viktor közlése szerint az említett intézkedések mintegy 103 ezer embert érintenek. A kieső 2-2,5 milliárd forintot a kormány más forrásokból pótolja.

	1998	1999	1998	1999	1998	1999
Bruttó kereset - éves	234 000	234 000	600 000	600 000	1 200 000	1 200 000
Bruttó kereset - havi	19 500	19 500	50 000	50 000	100 000	100 000
TB járulék *	23 400	25 740	60 000	66 000	120 000	132000
Munkavállalói járulék	3 510	3 510	9 000	9 000	18 000	18 000
Személyi jövedelemadó	46 800	46 800	158 000	140 000	391 000	340 000
Fizetendő adó **	0	18 720	97 100	92 000	319 600	316 000
Nettó bér	207 090	186 030	433 900	433 000	742 400	734 000

* Egészségbiztosítás + nyugdíjjárulék, ami 1998-ban 10%, 1999-ben 11%.
** Szja mínusz adójóváírás + nyugdíjjárulék 25%-a