Belgiumban szerdán a legfelsőbb bíróság tárgyalássorozatot kezdett egy
korrupciós üggyel kapcsolatban, melybe több magas beosztású belga politikusnak,
többek között Willy Claes előző NATO-főtitkárnak a neve is belekerült. Az
évszázad perének is nevezett eljárás feladata lesz bizonyítani, hogy az akkori -
és mai - kormánypártok vezető képviselői tízmillió dolláros nagyságrendű
csúszópénzt fogadtak el egy olasz és francia hadiipari cégtől versenypályázatok
megnyeréséért cserébe. A felfokozott várakozással kísért per előzményeit két
haláleset - egy belga miniszter 1991-es meggyilkolása és az Augusta nevű olasz
hadiipari cég volt elnökének minapi halála foglalja keretbe.
Összesen tizenhárom politikusnak és közéleti személyiségnek kell bíroság
előtt felelnie, amiért a nyolcvanas évek végén tízmillió dolláros nagyságrendű
kenőpénzt fogadtak el az olasz Augusta helikoptergyár és a francia Dassault hadiipari
cég vezetőitől. A korabeli belga kormányzat 1988-ban, illetve 1989-ben a belga haderő
korszerűsítésének jegyében kötött szerződést az olasz és a francia hadiipari
céggel. Az Augusta egy 350 millió dolláros üzlet keretén belül negyvenhat A-109-es
helikopter leszállítására nyert pályázatot, míg a Dassault a 250 millió dolláros
szerződés értelmében százharminchat F-16-os belga vadászgép radarelhárító
rendszerének gyártására kapott jogosultságot.
Az Augusta-Dassault-botrány valószínűleg sohasem robbant volna ki André Cools
vallon államminiszter meggyilkolása nélkül. Cools a Ličge-i politikai vezetés
körében folytatott korrupcióellenes tisztogatást, amikor hét évvel ezelőtt
meggyilkolták. Bár ügyének nincs köze bizonyíthatóan a fegyvervásárlási
botrányhoz, az utóbbi mégis a Cools-ügy vizsgálata nyomán került napvilágra. Akkor
jutott ugyanis egy vizsgálóbírónő, Véronique Ancia kezébe egy eltévedt fax,
amelynek révén felmerült a korrupció gyanúja az Augusta-ügyben.
A botrány másik megalapozója az olaszországi „tiszta kezek” akció, egy
korrupcióellenes vizsgálat, amely lényegében bebizonyította, hogy az Augusta néhány
döntésképtelen üzletfelét anyagi eszközökkel igyekezett motiválni. A per egyes
szereplői korábbi vallomásokban már beismerték, hogy az Augusta-ügy során egy
ízben 51 millió belga frank (mintegy 320 milló forint) került a flamand szocialista
párt számlájára, míg a Dassault-üzletből - immár bizonyítottan - a flamand
és a vallon szocialista párt egy alkalommal összesen 60 millió belga frank erejéig
részesedett saját számlájára. Egyes információk szerint a Dassault-ügy 600 millió
frankos (majdnem 20 millió dolláros) hasznot hozott a szocialista pártoknak.
Összesen 150 ezer oldalnyi vádirat áttanulmányozásával kellene a bíróságnak
eldöntenie, hogy a vádlottak milyen mértékben bűnösek a korrupciós ügyben. A
tizenhárom vádlott listáját Guy Spitaels akkori vallon szocialista pártelnök vezeti,
mellette Guy Coeme volt védelmi és Willy Claes volt külügyminiszter áll a sor élén.
A vádlottak padjára szólították a két érintett külföldi cég elnökét, Serge
Dassault-t és Raffaelo Tetit is - az utóbbi azonban két héttel a per előtt,
augusztus 22-én szívrohamban Rómában elhalálozott. A belga Télémoustique című
politikai hetilap szerint több okból is szinte biztos, hogy a vádlottakat elítélik.
Egyrészt a legtöbbjük ellen világos bizonyítékok vannak, másrészt a korrupciós
és pedofil ügyektől megfáradt, rosszkedvű közvélemény is nyomást gyakorol,
harmadrészt pedig a perrel megpróbálják helyreállítani az igazságszolgáltatás
megtépázott tekintélyét - véli a belga lap.