Vissza a tartalomjegyzékhez

HAJDÚ SÁNDOR
Interjú Torgyán József, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszterrel


T
orgyán József. „Nem a tömegtermelést, hanem a minőségi termékek előállítását kell előtérbe állítani” Fotó: Vörös Szilárd

- Az állami búzaátvétel már több hete tart, mégis nagyon sok kérdés teszi próbára a gazdák és a felvásárlók türelmét. Miniszter úr szerint mikorra rendeződnek ezek a vitás kérdések?
- A viták két kérdés körül zajlanak. Az egyik az intervenciós felvásárlás, amellyel az 50 tonna alatti búza-, árpa-, rozs- és triticale-terméssel rendelkezőket kívánta támogatni a tárca abban, hogy termésüket, amennyiben az a különböző kategóriáknak megfelelő minőségi és egészségügyi (fertőzöttségi) előírásokat kielégíti, teljes egészében értékesíteni tudják. Ezen intézkedés jogosságát vonták egyesek kétségbe, de meggyőződésünk szerint egyrészt szükséges, másrészt jogszerű az FVM rendelkezése.
A másik vitapont az átadásra felajánlott áru minősége, illetve minősítése. Úgy gondoljuk, hogy a minőség olyan alapvető kérdés, amelyben nem lehet visszalépni. Kizárólag a maga kategóriájának megfelelő minőségi termék, alapanyag adható el, csak a szigorú minőségi követelményeket kielégítő áru lehet versenyképes. A Kisgazdapárt programjában csakúgy, mint a kormány agrárprogramjában az szerepel, hogy alapvetően nem a tömegtermelést, hanem a minőségi termékek előállítását kell előtérbe állítani azért, hogy az ország természeti adottságait minél jobban ki lehessen használni.
Természetesen azt biztosítani kell, hogy a minősítés objektív, pontos legyen. Éppen ezért azzal is segítjük a búzatermelőket - amint azt a napokban megjelent közlemény is tartalmazza -, hogy az FVM Gazdaszolgálati Irodája minőségi panasz esetén részt vesz a minősítés független ellenőrzésében, adott esetben pedig az eljárás költségeit is fedezi.
- Korábbi nyilatkozataiban napvilágot látott: „aratás körül mindig sok a feszültség”. A szaktárca milyen hosszú távú megoldásokat tervez, hogy a jövőben ne ez jellemezze a mezőgazdaságot?
- A mezőgazdaság helyzetének általános javulása vezethet a feszültségek oldásához. Megjegyezzük, hogy a mezőgazdasági termelés specialitásaiból fakadóan a legfejlettebb mezőgazdasági kultúrával és hosszú ideje működő mezőgazdasági szabályozással rendelkező országokban is tapasztalni lehet feszültségeket. De tompítani, kezelésükre megoldásokat kidolgozni nem csak lehet, hanem kötelességünk is. Ezért készíti el az FVM az agrárgazdaságra vonatkozó középtávú stratégiáját ez év őszén. E koncepció fokozatos és következetes megvalósítása a záloga annak, hogy a termelők - és a feldolgozó élelmiszeripar is - stabil, kiszámítható feltételek között dolgozzon.
Így például olyan szaktanácsadási program is kimunkálásra kerül, amelynek keretei között a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kisgazdaságok segítséget kapnak a jó minőségű végtermék előállításához. De a tanácsadáson túl fémzárolt vetőmag akciónkkal is segíteni kívánjuk a minőségjavulást a gabonatermesztő kisgazdaságok esetében. Ennek keretei között a termelők olyan jó minőségű, csávázott vetőmagot kapnak terményükért, amelynek alkalmazása a megfelelő agrotechnikai munkák elvégzése mellett - nem optimális időjárási körülmények esetén is - biztos, megfelelő minőségű termés betakarítására ad lehetőséget.
Ösztönözni kívánjuk a szerződéses gazdálkodás térnyerését, vagyis azt, hogy a termelők úgy kezdjenek neki az adott termék előállításához, hogy tudják kinek és milyen kondíciók mellett értékesíthetik a végterméket.
- A búzaválság után számíthatnak-e a kukorica betakarításánál hasonló tünetekre, illetve hogyan kívánják ezt megelőzni?
- A mai adatok szerint jó kukoricatermésre lehet számítani. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezt nem sorscsapásként, hanem a magyar mezőgazdaság adottságaiból, lehetőségeiből fakadó eredményként kell értékelni. Véleményünk szerint a kukoricapiacon is szembe kell nézni a hazai felhasználást meghaladó többlettermés értékesítési gondjaival, valamint a világpiaci túlkínálat miatt kialakuló alacsony piaci árakkal. Úgy véljük, hogy a kukoricapiac könnyebben mozdulhat, de rásegítő intézkedések ma elkerülhetetlennek látszanak. A közeljövőben születhet döntés az alkalmazandó eszközökről, de alapvetően a búza esetében már megismert lépések várhatóak. Fontos kérdés, hogy a gazdaságdiplomácia milyen eredményeket fog elérni a környező országokkal folytatott, a különböző kereskedelmi akadályokkal kapcsolatos tárgyalásokon.
- Szárnyra kelt a hír, hogy a honvédség használaton kívüli repülőgép-hangárokkal kívánja a betakarítást és a betárolás ütemét felgyorsítani. Igaz-e az állítás?
- A Honvédelmi Minisztériumot az FVM kereste meg azért, hogy amennyiben a tárolótér elégtelennek bizonyulna, ilyen szükségtárolóként felhasználható objektumok rendelkezésre bocsátásával segítse a termés elhelyezését. Természetesen csak a minden szempontból biztonságos, előzetesen fertőtlenített hangárok, színek jöhetnek szóba, és az is tény, hogy egyes, katonai célokra nem használt honvédségi építményekben már hoszszabb ideje, rendszeresen folyik tárolás.
- Milyen lehetőségeket lát a jövőben a gyengébb minőségű, nem kenyérgabona értékesítésére, hasznosítására?
- A gabona és ezen belül a búzatermelés sajátossága, hogy étkezési és takarmányminőség egyaránt képződik. Átlagos körülmények között ezek aránya 60:40 százalék. Az elmúlt évben ez az arány megfordult, idén pedig az eddigi minőségi információk szerint a termés mintegy fele étkezési célú búza. A takarmány célú kalászosgabonák csak az állattenyésztésben hasznosíthatók, feleslegük pedig exportban kerül értékesítésre.