Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Blair drákói szigort ígér

Tony Blair brit miniszterelnök bejelentette: jövő hétre rendkívüli ülésre hívja öszsze a nyári szünetét töltő parlamentet olyan szigorú, terrorizmus-ellenes törvények meghozatalára, melyek révén könnyebbé válna a tiltott szervezetek tagjainak elítélése. Az intézkedés a 30 éve tartó észak-írországi felekezeti háború eddigi legsúlyosabb terrorcselekményére, az omaghi mészárlásra adott válasz, amely 28 ember életét követelte, és 330 sebesültet, illetve nyomorékká vált embert hagyott hátra.

Tony Blair leszögezte: a brit kormány mindent elkövet, hogy a tetteseket a törvény előtt felelősségre vonja, s egyben a nemzetközi terrorizmus ellen is szigorú fellépést hirdetett meg.
A példátlan vérontásra augusztus 15-én került sor, amikor is a kisváros rendőrségére telefonos bejelentés érkezett: a bíróság épületénél pokolgép ketyeg. A kivezényelt rendőrök megkezdték a terület kiürítését, és a tömeget az utca másik, forgalmas bevásárló negyedébe terelték - pontosan oda, ahol a bomba robbant. Az autóba rejtett negyedtonnás pokolgép okozta detonáció nyomán az emberek tehetetlen bábukként hullottak a földre, a környező boltok beomlottak, s mivel egy nagynyomású vízvezeték is eltört, az utcán szó szerint patakokban ömlött a vér. Az áldozatok többsége nő és gyermek, illetve két spanyol turista volt.
A merényletért az IRA-ból októberben, a békefolyamat elleni tiltakozás jeleként kivált ún. „Valódi IRA” szakadár katolikus terroristacsoport vállalta a felelősséget, melynek vezetője veszélyes és fanatikus terrorista hírében áll.
Bertie Ahern ír kormányfő felhívására néhány nap múlva a legszélsőségesebbnek tartott katolikus terrorcsoport, az Ír Nemzeti Felszabadító Hadsereg (INLA) és a Valódi IRA is tűzszünetet hirdetett. Míg az ír kormányfő aggodalmát fejezte ki, hogy az omaghi mészárlás még nem az utolsó fejezet a három évtizede dúló erőszakhullámban, London szerint paradox módon a megbékélés esélye közelebb került, mivel a merénylet nyomán példa nélküli együttműködés alakult ki London és Dublin között. Az omaghi akció egyébként gyakorlatilag ellehetetleníti a kis, elszigetelt csoportokat, és növeli azt az IRA-ra helyeződő nyomást is, hogy ígéretéhez híven megkezdje alakulatainak lefegyverzését. A két ország megfogadta, hogy szétmorzsol minden olyan törvénytelen paramilitáris csoportot, amely megtagadja a Nagypénteki Egyezmény betartását.
Tony Blair az új törvénymódosításban drákói szigor és majdhogynem statáriális jellegű intézkedések bevezetését helyezte kilátásba, melynek során már a gyanúsítottak hallgatását, vagy az együttműködés megtagadását is beismerő vallomásként fogják kezelni. Mivel feltehetően több nemzetközi terrorcsoport rendelkezik londoni kapcsolatokkal, a tervezet alapján már a külföldi célpontok elleni támadások brit földön való kiterveléséért is életfogytiglani büntetést lehetne kiszabni.