PÁTKAI MIHÁLY
Megtorlást és bosszút ígérnek

Osszama bin Ladennek eddig 18 amerikai célpont ellen végrehajtott merénylethez volt köze - közölte Peter Burleigh, az Egyesült Államok ENSZ-ügyvivője a Biztonsági Tanács zárt ülésén. A világ jelenleg legveszélyesebbnek tekintett terroristavezére a támaszpontjai ellen robotrepülőgépekkel végrehajtott támadás nyomán világméretű harcot hirdetett Amerika ellen. Mivel bin Laden nézeteivel tömegek, sőt kormányok rokonszenveznek az iszlám világban, tartani lehet attól, hogy a konfliktus az erőszak fékezhetetlen spirálját indítja el.

Tüntetés Szudánban az amerikai támadás után. Kiűznék a jenkiket Fotó: MTI

Bin Laden szerepet játszott a rijadi és a dhahrani terrorista merényletekben, amelyeknek 24 amerikai állampolgár is áldozatául esett. Nevét korábban összefüggésbe hozták egy jemeni hotel ellen 1992-ben elkövetett támadással, a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök elleni 1995-ös merénylettel, a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni terrorista támadással, melynek 3 áldozata volt, és százak sérültek meg, valamint az amerikai csapatok elleni szomáliai támadással, amelynek során szintén százak sérültek meg. Bin Laden szerepet játszhatott a II. János Pál pápa elleni római merényletben 1981-ben is. Az amerikai küldött arról is beszámolt, hogy Laden emberei hat esetben próbáltak meg felrobbantani amerikai polgári repülőgépeket a Csendes-óceán felett.
Amikor a mudzsaheddinek oldalán harcolt Afganisztánban a Szovjetunió ellen, az amerikai fegyverek és dollárok elősegítették bin Laden ügyét. Miután a Szovjetunió 1979-ben megtámadta Afganisztánt, bin Laden vagyonából támogatta az afgán ellenállást, és maga is harcolt a háborúban. A tízéves háború során az akkor még szaudi állampolgár bin Laden segített megalapítani a Maktab al-Khidamat-ot, a „Szolgálati Irodát”, amely ötven országból toborzott katonákat az afgán ellenállás számára, és buldózereket és más felszereléseket szállított Afganisztánba.
Bin Ladent Szaúd-Arábiába viszszatérve hősként ünnepelték, ám hamar fellázadt, mivel az ország vezetőségét korruptnak és nem eléggé elkötelezettnek tartotta. Apja Rijadban egy építőipari cég vezetője és Fahd király építésze volt. Bin Laden a családját is faképnél hagyta, és 1991-ben Szudánba költözött. Az Egyesült Államok azonban nyomást gyakorolt a szudáni kormányzatra, és bin Ladennek 1996-ban innen is távoznia kellett.
Mióta visszatért Afganisztánba, a 250 millió dolláros magánvagyonnal rendelkező bin Laden az iszlám tálibok védelmét élvezi. A terrorista vezér pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy Afganisztánban szívesen lássák - jegyzi meg a Time amerikai magazin. Bin Laden többszáz iszlám iskolát finanszíroz mind Afganisztánban, mind pedig Pakisztánban. Nem meglepő hát, hogy Mullah Mohammad Omar, aki megalapította négy évvel ezelőtt az iszlám talib mozgalmat, kijelentette: „Osszama bin Laden Afganisztán vendége. Nem gondolnám, hogy ő áll a távoli Afrikában történt robbantások hátterében.”
Bin Laden Afganisztán kopár hegyei közül egy többmillió dolláros szervezetet irányít, amely terroristák pénzelésével, kiképzésével és felfegyverzésével foglalkozik. Amerikai források szerint a szervezet globális szintű, mintegy háromezer elkötelezett követővel képviselteti magát Szaud-Arábiában, Jemenben, Szudánban, Egyiptomban, Líbiában, Eritreában, Szomáliában, Boszniában, Csecsenföldön, a Fülöp-szigeteken és Malajziában.
A terrorszervezet magját az 1979-89-es afganisztáni háború arab veteránjai teszik ki. A mudzsaheddinek („szent harcosok”), akik Afganisztánban a szovjet invázió ellen harcoltak, hazatérve szülőföldjükre egy Észak-Afrikán, a Közel-Keleten és Közép-Ázsián átívelő hálózatot hoztak létre. Ez év februárjában bin Ladennel az élen több terrorista csoport kinevezte magát „A Nemzetközi Iszlám Front a Zsidók és Hittérítők Ellen Vívott Szent Háborúért” nevű szervezetnek, és fatvát, azaz vallási rendeletet adtak ki, melyben felszólítják a muszlimokat arra, hogy amerikai civileket gyilkoljanak. A fatva aláírói között szerepel a Dzsaáma Iszlámia, amely szervezet már két évtizede harcol az egyiptomi „világi” kormányzat ellen. Ez a szervezet hajtotta végre Egyiptom legvéresebb terrorista akcióját tavaly novemberében, amikor Luxor közelében a Királyok Völgyében 58 turistát mészároltak le. Az Iszlám Dzsihád elnevezésű terrorista szervezet szintén aláírta a fatvát. Ez a csoport leginkább Anvar Szadat egyiptomi elnök 1981-es meggyilkolásáról vált ismertté.
Mivel bin Laden személyes vagyonából támogatja a terrorista támadásokat, gazdasági szankciókkal és a nemzetközi közösség elítélő nyilatkozataival nem lehet ellene harcolni. William Cohen amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy ennek figyelembevételével „kénytelenek voltunk egészen másképpen megközelíteni a problémát”. Az afrikai merényletek után amerikai titkosszolgálati ügynökök több elektronikus üzenetet fogtak - főképpen szatelit telefonhívásokat bin Laden és társai között -, amelyek a szaúdi disszidenst összekapcsolták a robbantásokkal.
Augusztus 14-én George Tenet, a CIA igazgatója úgy határozott, hogy a bizonyítékok elegendőek. A rakétatámadásnak nemcsak bosszú volt a célja. Amerikai tisztviselők szerint a csapással az is volt a cél, hogy megakadályozzanak további robbantásokat, melyekről az elfogott üzeneteken keresztül tudomást szereztek.
Bin Laden afgán táborai és a szudáni vegyi üzem - amely Szudán iszlám kormánya szerint kizárólag gyógyszereket gyártott - már régóta a Pentagon célpontjai között szerepeltek, így könnyű volt megtervezni a támadást. Végső lépésként számítógéppel modellezték annak a kockázatát, hogy a szudáni üzemben keletkezett robbanások nem szabadíthatnak-e fel mérgező gázokat Szudánban. Miután a vegyi anyagokról, az időjárásról és a szélirányról való adatokat összevetették, arra a közvetkeztetésre jutottak, hogy a káros hatások minimálisak lesznek.
A U.S. News & World Report című amerikai magazin értesülései szerint bin Laden több tisztje és támogatója odaveszett a rakétatámadásban, a terroristavezér maga azonban nem.
„A harc még el sem kezdődött” - szögezte le egy londoni arab nyelvű újságban bin Laden az egyik közvetítőjén keresztül, és ígéretet tett további akciókra. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter is figyelmeztetett: „nagyon fontos az amerikaiaknak megérteniük azt, hogy előfordulhatnak bosszúakciók”. A légicsapásokat követően világszerte igen sok fenyegetés érkezett amerikai nagykövetségek és más amerikai létesítmények ellen. Sőt a dél-afrikai „Planet Hollywood” nevű, amerikai tulajonban lévő étterem elleni bombatámadás és a Tel Aviv-i merénylet nyomán sokan figyelmeztetnek arra, hogy elszabadulhat a „megtorlásra bosszút” spirál.