RUFF GABRIELLA
A totális összeomlás útján

Úgy tűnik, hiába váltotta le Borisz Jelcin négy hónapos tevékenység után a Kirijenko-kormányt, a Viktor Csernomirgyin vezette ügyvezető kabinet sem tudott sokat javítani a válsághelyzeten: a rubel kedden 9, szerdán 5 százalékot zuhant a dollárhoz képest, így a bankközi kereskedést felfüggesztették, a német márka viszonylatában azonban további 41 százalékkal esett az orosz fizetőeszköz értéke. Oroszország rohamléptekkel halad a teljes összeomlás felé.

Kigyózó sorok a bank előtt az orosz fővárosban. Pánikban a kisbefektetők Fotó: MTI

A rubel megmentésére felhasználható devizatartalékok vészesen megcsappantak (a tartalék a hét eleji 15 milliárd dollárról 13 milliárdra csökkent - összehasonlításként: Magyarország valutatartaléka 10 milliárd dollár). Mark Mobius, egy a feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető alapkezelő a Financial Times-nak úgy nyilatkozott, hogy Oroszország elvesztette a befektetők bizalmát. Moszkvában sem optimistábbak. Pavel Patyako, a Chase Manhattan bank moszkvai devizakereskedője a Dow Jones hírügynökségnek azt mondta, hogy néhány napon belül minden bizonnyal vége a rubel konvertibilitásának.
A moszkvai tőzsdeindex zuhanásának és a rubel meggyengülésének közvetlen oka az, hogy a hatalmas adósságszolgálattal küszködő költségvetés megsegítésére az orosz kormány a rubelben jegyzett, 1999 végén lejáró kincstárjegyekben és államkötvényekben levő államadósságot hosszabb távú, vegyes rubel és dollár kötvényekre kezdte elcserélni. A külföldi befektetőknek - akik a papírok egynegyedének birtokosai - a meghatározott rubelárfolyam miatt legalább 70 százalékos veszteségre kell felkészülniük. Ez az intézkedés a londoni pénzügyi körökben hatalmas felzúdulást váltott ki. Az egyik alap tanácsadója ezt a befektetők pénzének törvényellenes elkobzásának titulálta, amely egyben arra kényszeríti a külföldi befektetőket, hogy akaratuk ellenére részvényesei legyenek egy országnak, amely a csőd felé tart. Az orosz belsőadósság átütemezése miatt várhatóan banki és vállalati csődhullámra lehet számítani.
A Kommerszant című moszkvai üzleti lap értékelése szerint Oroszországon már most megszűnt létezni a valutapiac, és már csaknem összeroppant a bankrendszer, miután a jegybank feladta a rubel árfolyamát védő intervenciókat.
A kormányváltás hátteréről Borisz Nyemcov, reformpárti politikus elmondta, hogy az előző kormány hétfőn erőteljes strukturális átalakítási tervet jelentett volna be, amely hagyta volna csődbe menni a politikailag befolyásos, ám gazdaságilag gyenge lábakon álló pénzintézeteket és olajvállalatokat. Az e vállalatokban érdekelt oligarchia azonban neszét vette a tervnek, és a Jelcin elnök köréhez tartozó befolyásos politikus-üzletember, Borisz Berezovszkij vezetésével beavatkoztak annak érdekében, hogy az elnök leváltsa a fiatal reformerekből álló kormányt, és újra a lassabb változásokban érdekelt Csernomirgyint ültesse a helyére.
A La Repubblica című liberális olasz lap a válságot egyenesen Jelcin személyes pozíciójának meggyengülésével magyarázza, amely az elnök 1996-os újraválasztásáig nyúlik vissza. A lap szerint az államfő belebetegedett a kampányba, és fél évig távol maradt a politikától. Amikor a többszöri infarktus, majd a szívműtét után visszatért, már csak árnyéka volt önmagának, egyre hosszabb pihenésekre kényszerült, egyre jobban elszigetelődött, s egyértelművé vált a hatalmi űr. Ezt kihasználva az oligarchia egyre erőszakosabban érvényesítette a hatalmát. Durván beavatkozott a politikai intézményekbe, külföldre menekítette a tőkét, és nem fizetett adót. Amikor Kirijenko fellépett ez ellen, a válasz hadüzenet volt. Elsősorban a politika és a sajtó révén - írta az olasz lap -, ami végül is a kormány bukásához vezetett.
Az orosz gazdasági válság nagy vesztesei között van egyébként Soros György befektetési alapja, a Quantum Group is, amely várhatóan 2 milliárd dollárt (452 milliárd forintot) veszít az orosz gazdasági válságon - áll a Financial Times című üzleti lapban. „Kockáztattunk és tévedtünk” - mondta Stanley Druckmiller, az alap fő stratégája. Mind a Valutaalap, mind a nyugat támogatására számítottak az orosz válság kezelésében, de most először - Kirijenko leváltásakor - Clinton nem állt Jelcin mellé, bár a reformokat továbbra is támogatja. Most azonban a vártnál is nehezebb helyzetben van az új kormány. Ahogy egy magas beosztású amerikai bankár fogalmazott: „Nem hiszem, hogy bárki kölcsönadna egy fillért is ezeknek.”